Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1894
Bevezetés. JL. A professori iskola. Az a nyíregyházi ág h. ev. egyház, melynek Szarvasról s Békés vármegye más községeiből ide települt hívei 1753-ban még nádból épített oratóriumban imádták istenüket, de mely oratóriumot a tokaji plébános, s még inkább az egri püspöknek Barkóczy Ferencz bárónak türelmetlensége és szorgalmazása folytán a helytartó tanácsnak rendeletére már a következő évben magok a hívek megsemmisíteni tartoztak; az a nyíregyházi ág. h. ev. egyház, melynek első papja Vandlik Márton 1754-ben nemcsak Nyíregyházáról, de egész Szabolcsvármegye területéről kitiltatott s a lutheránus hívek a helybeli helvét hitvallási lelkész szolgálatát voltak kénytelenek igénybe venni vallásos cselekvéseiknél ugyancsak Barkóczy báró püspök akaratának s törekvéseinek ellenére, a ki azt követelte, hogy a nyíregyházi ág. h. ev. hívek az orosi rkatli. plébános lelki gondozása alá kényszerittessenek; az a nyíregyházi ág. h. ev. egyház, mely 1756-ban a húsvéti ünnepet nagylelkű földes- urának Károlyi Ferencz grófnak közbenjárása folytán a Debreczenből visszahivatott Vandlik Márton lelkész közreműködése mellett csupán az uraság csőriben ülhette meg; az a nyíregyházi ág. h. ev. egyház, melynek papját a helytartó tanács 1768-ban újból eltiltja a papi szolgálatoktól, s a híveket a rkath. papnak kiszolgáltatandó stóla fizetésére kötelezi, mely miatt a hívek méltó elkeseredésükben új otthonukat, Nyíregyházát, odahagyni szándékoznak, hogy Szeréin megyébe költözzenek; az a nyíregyházi ág. h. ev. egyház, mely a II. József által 1781-ben kiadott türelmi rendelet alapján szabadult meg a zaklatásoktól s tehette le, nagy lelkesedés között, 1784. évi márczius hó 24-kén templomának alapkövét; az a nyíregyházi ág. h. ev. egyház, mely a múlt század vége felé már ötven évvel a település után
