Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1894
22 A gymnasium I-SÖ osztályánáli' megnyitása (1861), Palánszky Sámuel. Nyíregyháza városának 100,000 frtos alapítványa (1861. okt 29-én). Egy év telt el e határozat keltétől számitva, a mikor is az iskolai tanács, — e testület a „professori“ iskola be- zártával sem szűnt meg működni, — 1861. évi julius hó 20-kán tartott gyűlésében elhatározta, hogy megsürgeti az egyháztanácsot, hogy ez az egyháznak határozatát a gymnasium első osztályának felállítását illetőleg foganatosítsa; javasolta egyszersmind, hogy a gymnasium első tanárául válaszsza meg Palánszky Sámuelt?), ki abban az időben a felső elemi fiú osztály tanítójaként működött. A presbyterium az iskolai tanácsnak közbelépése folytán intézkedett; elrendelte, hogy a gymnasium első osztálya az 1861-dik év szeptemberével megnyíljék; tanárrá választotta régi hiványának épségben tartása mellett Palánszky Sámuelt, kötelességévé tévén Palánszkynak, hogy az u. n. egyetemes tanterv követelményeinek megfelelőleg rendezze be osztályát. És Palánszky S. mint megválasztott gymn. tanár a gymnasialis épületbe költözött: átvette Diecz Sámuel tanítótól a „tudományos könyvtárat“ s megkezdte növendékeivel a tanítást, az 1861-dik év szeptemberében. Ez év tehát algymnásiumunk újból születésének esztendeje. Hogy miként, mily módon fejlesztette volna egyházunk gymnasiumát tovább, ha vájjon egyáltalán képes lett volna-e erre a kebelében dúló pátens-kérdés okozta belviszály következtében, azt nehéz megmondani. De éppen eSén válságos időben jött az egyház jobbjainak-~«egélyére, a gymnasium fenállását biztosítandó, Nyíregyháza városa. 1854-ben 0 Felsége rendeletére a városok, községek, testületek, magánosok az állam részére — a mint az köztudomású — kölcsön adására kényszerittettek. Nyíregyháza városa 100 ezer forintot ajánlott fel e czélra. Ez összeget *) Palánszky Sámuel szül. 1828-ban Rimaszombatban. Elemi tanulmányait ugyanott, a gymnasiumot Selmeczen és Iglón, a bölcsészeti három évi tanfolyamot Selmeczen, a jogot Eperjesen végezte. 1861-ben nyiregyházi tanítóvá, ugyanezen évben az új életre kelt gymnasium tanárául választatott meg; ez állásában 1874. jnn. 24-ig működött; 1878. jun. 8-án a népiskolai és gymn. ügyeket vezető iskolai tanács élére állíttatott, mint ilyen 1889. jun. 15-ig szolgálta a tanügyet, a mikor is városunkból eltávozván, Dobsina város ügyészévé lett. Majd Rozsnyóra tette át lakását, hol őt a halál 1895-ben szólította ki az élők sorából.
