Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1893

7

kifejezései miatt valóságos czéltáblája mindenféle gyanitásnak és találgatásnak.

A költemény eredetije, melyhez saját fordításomat mellékelem, (1.Egyet.Phil.Közi. 1889.782.1.) mintegy mutatványul legközelebb kiadandó s mind a tiz eclogát magában foglaló fordításomból, a C. Schaper által emendált Ladewig-féle kiadás szerint a következő:

Zengj múzsám magasabb tárgyat, ne Sicilia földjét!

Nem mindenki óhajt fácskát s alacsony tamariskát;

Vagy ha berekről szólsz: legyen az méltó nagy urunkhoz!

Itt az idő, a mit a cumaei sibylla jövendőit;

5. Átalakul a világ, új s nagy korszak születendik.

Visszajön Astraeánk, meg az ősi Saturnus uralma,

Új ivadék maradék száll földre alá a nagy égből.

Jól gondozd a kicsiny csecsemőt, kegyes éltü Lucina,

Véle fog a vaskor mielőbb feledésbe merülni 10. És az arany születik: már mostan uralja Apollód.

Ép te leszel consul, mikor e díszkorszakot éljük,

A nagy hónapokat te alattad töltik a földön;

A te uralmad alatt, ha marad nyoma régi hibánknak,

Vége leszen s szabadúl földünk az örök remegéstől.

15. Élete oly gyönyörű, a minőt csak az istenek élnek.

Látja a hősöket is s hősök közepette magát is,

Ősi erényekkel fog a békés földön uralni.

Ám a szegény földtől eleinte sovány az ajándék,

Felkúszó repkény, a mit adhat, közte gyökönke,

20. Később díszes akánt s nimfák is szerte tenyésznek.

Duzzadoz a kecskék tömlője, mikor hazajönnek,

Nem rémül a barom, ha felé megyen a nagy oroszlán. Kedveskedve neked, rózsákkal lesz tele bölcsőd,

A mérges kígyó s a halálos fű elenyészik 25. S nemcsak napkeleten fog a balzsam fája teremni.

Majd, mihelyest olvasni fogod hőstettit apádnak,

És ismerni fogod, mi a hősérdem s a vitézség:

Lassan lenge kalász hullámzik a sárga mezőkön,

Megművelés nélkül érett fürt függ le a tőkén,

30. És a kemény tölgytől csepegő mézet nyer az ember.