Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1892
10 Hogy a templomot 1488. után nem építették, kitűnik Báthori István ilyen évszámmal ellátott renaisance stylü czimeréből, mely most a pitvarajtaja felett van befalazva. Hogy azonban a mü a XY. század közepe előtt már meg lett volna, annak ellene mond stylje, mely — mint később a részletezésnél látni fogjuk, — teljesen a hanyatlás bélyegét viseli magán. Yalószinü, hogy a templom szerzetes templom volt. A zárda talán északi oldalon ott érintkezett a templommal a hol a támaszok (nem az újabbakat értem) és az ablakok hiányoznak. Igaz ugyan, hogy—legalább a földszine felett — e helyen építménynek nyoma nincs, de azért a feltevés nem lehetetlen. Maga a terv nem volt szegény, de a kivitel szegényes. A különben tégla épület kő részei: a diszajtó béllete, az ablak bélietek, faltövek s a gerinczek puha, omlatag, rósz kőből vannak faragva. A legnagyobb sérelem azonban akkor esett a terven, a mikor a hosszhajót (melynek először keleti vége lett készen) egy vastag záró fallal, a boltozat szerves befejezése nélkül elmetszették. A déli oldal utolsó előtti támasza (T) szabályszerű távolságban van a többitől, s ez mutatja, hogy az építést ez irányban már meg is kezdették mielőtt, az építők az erőszakos megszakításra határozták volna el magukat. A záró falhoz aztán zömök, erődhöz hasonló tornyot csatoltak, mely lőrésszerű ablak nyílásokkal van ellátva s mely különben szintén befejezetlen. Mindeme szabálytalanságokból azt következtethetjük, hogy az építőknek elég pénz nem állott rendelkezésökre, a mi viszont nem mutat arra, hogy az építő valamely hatalmas fő ur (Báthori) lett volna. Különben is oly czimer, melyből következtetni lehetne hogy az építéshez a Bátboriaknak valami közük volt, a templomon sehol sem fordul elő. Már pedig e kor templomaiban a gerinczek összefutásánál, a zárókövek rendesen magukon szokták viselni, a pártfogó, vagy adományozó nevét és czi- merét.
