Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1888
t. Mikor kezdhetjük meg az idegen nyelvek oktatását? Az idegen nyelvek tanítása napi kérdéssé lett. Sokat vitatkoznak felette a lapokban és az országgyűlésen. Melyik pártnak van igaza? oly egyszerre, mint a kérdés felállittatott, eldönteni nem lehet. Az idő mutatja meg az igazságot. Tény az, hogy minden ifjútól, bármely pályát válaszszon magának, az élet megköveteli, hogy legalább egy újkori idegen nyelvet tudjon; tény, hogy viszonyainknál fogva nálunk legszükségesebb a német nyelv tudása. Ifjúságunkra a törvény rászabta, hogy csak a tiszti vizsga sikeres letétele menti fel a második évi katonai szolgálattól. A tiszti vizsga tárgyai német nyelven adatnak elő s azok megértése s elsajátítása czéljából is okvetlen szükséges a német nyelvet nem csak tudni, hanem beszélni is. A törvény megtartása minden polgárnak tartozó kötelessége az állam, a haza érdekében; de viszont mindenkinek kötelessége a saját érdekében megszerezni mindazon eszközöket, melyek alapján a törvényben kifejezett előnyt a maga, az övéi számára biztosíthatja. Gyermekeink, ifjúságunk érdekében az iskolák, nevelők, főleg pedig a szülők vannak hivatva előre gondoskodni az eszközök megszerzése felől, s akik ezt elmulasztják méltán érheti „pironság.“ De van más kötelességünk is, ami ennél nagyobb, szentebb, mert nemzeti lételünk, nyelvünk épségben maradása, fejlődése függ tőle: a ma,gyár nemzeti szellemnek megőrzése, fentartása, nevelése. Ezt megóvni, fen tartani, nevelni egyaránt kötelessége a szülőnek, iskolának mind a saját, mind gyermekeik, illetve tanulóik, mind a baza, a nemzet jóllétének biztositása czéljából. Mert addig vagyunk magyarok s van magyar nyelvű iskolánk, mig a magyar nemzeti szellem nyilvánul gondolkozásunkban, beszédünkben, tetteinkben; s addig lesz nemzetünk magyar, országunk Magyarország, 1*
