Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1887
14 fejedelmi bőkezűséggel az áldozathozatalnak végső határáig jutott^ tőle méltányosan, újabb áldozatot hosszú időn át, kívánni teljesen igazságtalanság volna; — és mert a magyar kormány is, iskolánkkal szemben már oly kiváló jóindulatot mutatott, minőben kevés protestáns tanintézetet részesített eddig, s igy a segélyezés az állam részéről sem lehet nagyobb mérvű már csak azért sem, mert annak sora más iskolákon van: egyesekre, más társadalmi tényezőkre nehezedik első sorban a közművelődés oltárára leteendő áldozathozatal teljesítésének erkölcsi kötelezettsége. És én szentül meg is vagyok győződve, hogy ha testületek és egyesek, tudomást szereznek arról, hogy az építkezés a legnagyobb takarékosság daczára is, körülbelül 22 ezer forintnyi eddig nem fedezett terhet rótt iskolánkra, melynek törlesztésére csupán csak a tandíj bizonyos hányada van kijelölve, —- követni fogják az áldozatkészségben a gymnasium ős-alapitóit, s utánozni fogják azokat a pártfogókat, kik már eddig is nemcsak éber figyelemmel kisérték iskolánk életét, fejlődését, a tanárok működését, és az ifjúság előhaladását, hanem anyagi erejükhöz képest áldoztak és áldoznak is. És én szentül meg is vagyok győződve, hogy az a protestáns hitbuzgóság, mely mindig tettekben is nyilvánult, s melynek minden protestáns tanintézet, kivétel nélkül, léteiét köszöni: az megújul itt is, nálunk is, a protestantismus ez egyik tekintélyes fészkében! És ha ismét olvassuk, hogy mily buzgalmat fejtenek ki, mennyit áldoznak egyes vármegyék, igy például Szatmármegye a nagybányai, Hunyadmegye a dévai, Somogymegye a kaposvári, Jász-N.-Kún-Szolnokmegye a szolnoki középiskolák érdekében; — vagy ha tudjuk továbbá, hogy Bars vármegye egy megyei gymnasialis nagybizottságot alakított, mely bizottság ezreket gyűjtött, s tekintélyes része van abban, hogy a lévai gymnasium uj és díszes épületet nyert és hogy főgymnasiummá emeltetett —: ismétlem, hogy erős meggyőződésem, miszerint Szabolcs vármegye is részesíti újabban és fokozott mértékben jótéteményeiben iskolánkat s a főgymuasium pártfogóinak sorában elfoglalja az őt méltán megillető méltó helyet; hiszem
