Evangélikus hatosztályu gymnasium, Nyíregyháza, 1879

P. Ovidius N. két költői levele Pontus mellől.

(Epistolae de Ponto).

A..

„A FELESÉGÉHEZ“

(I. könyv. V-ik levél.)

Őszbe takarta fejem nyomoréit sorsom s az idő már Arczomon-aggként-szánt mélyre barázdareddt.

Lelki-erőm bágyad lassanként, testi erőm fogy;

Nem nyújt semmi gyönyört egykori kedvem: a vers. 5 Tán nem is ismernél most, hirtelenébe’ ha látnál;

Annyira összerogyott életem, annyira rom!

Ezt az idő okozá . . . megvallom . . . egyéb oka is volt: „Bánat, töprengés, folytonos aggodalom.

Fájdalmam hosszú években elosztva egyenlőn 10 Nestornál lennék — hidd el — idősb, öregebb. —

A sziklás földet munkáló barmok erőit

Megtöri munka s idő .... és pedig annyi erőt!

Folytonosan kizsarolt szántóföld puszta kopár lesz

S nem hajt semmi haszont, hogyha ugar soh’ se volt. — 15 Cirkusi játéknál mely ló versenyt fut örökké,

Nem tartván pihenőt: megszakad az bizonyos.

9. sor. Ha Ovid fájdalmát egyenlő részekre elosztanék, akkor sok évre telnék fájdalmából.

10. s. Nestor, Pylosi király, 50 hajóval ment Trója ellen, a csatába tevőleges részt nem vett, csupán tanácsával használt, Homér szerint 300 évig élt; a magyarázók 30 évet számítanak egy századba s igy csak 90 esztendős lett volna. Ovid. Metamorph. XII v. 188. Vixi annos bis centum nunc tertia vivitur aetas.

15 s. Cirkus ; Rómában az Aventinus és Palatinus halma között fekvő épület hossza szélessége egy stádium volt. — Az istenek tiszteletére s a nép mulat- tatására rendeztek benne játékokat.

I.

1 *