Evangélikus hatosztályu gymnasium, Nyíregyháza, 1877
11 iskolai tanács az egyház által kiegyezési alapul a városnál beadott pontosatok szerint járjon el, s működési körét illetőleg a presbyterialis határozat szerint tartsa magát; s ebből kifolyólag 3. Feltartja a tanárok s pénztárnok választásának jogát, mely isk. tanács kijelölése alapján, ezzel közösen tartandó ülésekben történik. 4. A gymnasiumi költségvetés mindig az isk. tanács és egyházi presbyterium közös ülésében, az elsőnek kimutatása alapján történendik, valamint a tanárok fizetésének meghatározása is. 5. A gymnasium bevételeiről s kiadásáróli számadás vegyes választmányilag vizsgáltatik az egyli. és isk. elnökség befolyása alatt, s ezeknek ellenjegyzésével egy példányban az egyháznak, egyikben a városnak beterjesztetik. 6. Az isk. tanács a nevelés ügyeinek állásáról félévenként kimerítő jelentést teend.“ így hangzik teljes szövegében az egyház által formulázott óhaj, mely a városi képviselet elé is terjesztetett, de— mint említve volt—e tekintetben városi határozat nem létezik; sőt értesülvén Nyíregyháza városának polgármestere Krasznay Gábor 1874. arról, miszerint a gymn. alapítvány után járó kamatból az ág. ev. egyház évenkint 1000 frtot elvon, — képviseleti határozat folytán — felelőség terhe alatt tiltja meg Kralovánszky Gyula isk. felügyelőnek ez 1000 írtnak az egyház részére való kiadását, a mint erről az isk. tanácsnak 1874. évi april 6-én 61. sz. alatt hozott jegyzőkönyvi határozata tanúskodik. Hogy maga az egyház azonban állítólagos jogainak tudatában, az idézett egyház tanács jegyzőkönyvében foglalt elvek, kívánalmak és pontozatok értelmében járt és jár el, az való. Ennek bizonyítékául feljegyzendőnek véljük, miszerint az isk. tanácsnak egyik elnöke ma napis az egyik lelkész, s szavazótagjai a megválasztottakon kerül az egyház gondnoka, jegyzője, az alapítványi pénztárnok, s az elemi iskolák választott kör-elnöke, ügy szintén igénybe veszi a városi alapítvány után járó jövedelemből az 1000 frt azonban — mint feljebb megjegyeztük — különösen egy alább elmondandó incidensből, elbírálás tárgyát képezendi éppen a legközelebb összeülendő egyházkerületi gyűlésnek. Míg az egyház és gymnasium között az egyenetlenség és küzdelem folyt, s oly élesen, hogy az isk. tanács 1863. máj. 13-ki ülésében elrendeli, hogy „a mennyiben az egyház elöljárósága és az iskolai tanács között a viszony nagyon feszült: a gymn. osztályok vizsgái ne a templomban, hanem az I. osztály termében tartandók meg (!)“ — a hegyaljai esperesség felügyelője által kinevezett iskolai tanács a gymnasium szervezése érdekében működik, s 1862. évi aug. 25. 3. sz. alatt kelt határozata értelmében a II. gymn. osztály megnyitását mondja ki, takarékossági szempontból 450 frtnyi fizetéssel segéd tanár meghívást véleményezvén. Ugyanezen ülés Palánszky Sámuel tanár fizetését, az egyház által kiállított híványányának fentartása mellett, az isk. alapítvány kamataiból 100 frltal javítja; szabályozza aztán a tandijat, mely szerint a nyíregyházi születési ág. ev. gyermekek semmit, más hitvallásnak 8 frtot az iskolának 2 irtot Palánszky tanárnak fizetnek;— továbbá megbízza péníárnokát, hogy a megnyitandó II. osztály számára helyiséget béreljen; — s minthogy Szénfy Zsigmond háza 100 frt bér mellett ki is béreltetett, — s végül tetemes mennyiségű taneszköz megrendelését mondja ki 1863. márcz. 24. rendelvén el a testgyakorda felállítását, 1862. oct. 2. értesül az isk. tanács, lmgy dr. Emericzy Géza a segédtanári állomást elfogadja. És valóban Emericzy Géza*) előbb mint segéd, később mint ideiglenes tanár, 1864. aug. 19-től pedig mint rendes tanár működik. Megnyitatván a II. osztály, 1863. május 3. már a III. osztály felállítása mondatott ki; és a mennyiben nem találtatott alkalmasnak az osztályokat külön épületekben — bár ideiglenesen is — elhelyezi, egy alkalmas teleknek örök áron való megvétele lett közóhajjá. Kiszemeltettek: a Kobilicz-féle, Ruzsony és Szénfy- féle telkek. E szándék azonban csak 1873. valósult meg. *) Dr. Emericzy Géza szül. 1839. Leibiczon, Szepesmegyében. Elemi iskoláit szülővárosában, a gymnasiumot Kézsmárkon végezte. Az érettségi vizsgát 1859. letevén, még az év végén Németországba ment egyetemi tanulmányok végzésére, 2 félévet a jénai, 4-et a göttingai egyetemen töltvén, A bölcsészeti tudori vizsgát a göttingai egyetemen tette le. Nyíregyházára 1862, választatott s 7 évig (1869-ig) volt tagja a nyir. gymn. tanári karnak, a mikos is a külföldi tanügy tanulmányozására küldetett a nia. m. k. minisztériumtól. — 1870. késő ősszel tért vissza a hazába, s 1871. az iglói 'anitóképezde igazgatójává neveztetett ki, mely minőségben mind máig működik. 2*
