Evangélikus gymnasium, Nyíregyháza, 1872

istennek, még vannak forrásaink. A gymnasiumi alapítvány kamataiból 1000 frtot, mint a gymnasium által eddig nélkü- lözhetőt, 11 éven át a helybeli ág. ev. egyház élvezett és saját szükségeire fordított. Ezenkívül az egyház javára szolgált azon 1000 frt is, a mennyibe az előkészítőnek nevezett elemi osztály került, eddig évenként a gymnasinmi pénztárnak. Legújabban pedig általadtuk az egyháznak azon épületet, mely 28 óta gymnasiumi czélokra szolgált, ingyen, csak azért mert más, nagyobb épületet szereztünk magunknak. Ezeknél fogva senki sem veheti rósz néven, ha az alapítvány kamatait, miután szüksége van rá, a gymnasium saját czéljaira tartja meg egészen. Akadnak ugyan az egyház tagjai között többen, kik az 1000 frtot szívesen látnák ezután is az egyházi pénztárba befolyni, azon két ürügynél fogva, mert állítólag az egyházi adó úgy is szerfelett nagy, és az elemi iskolák fentartásának költségeit nem győzik.

Nem lehet csekélyleni az egyházi adó nagyságát, ámbár túlságosnak sem mondható. Jómódú családok fizetnek évenként 5, 6, 8, legfeljebb 12 frtot már a legvagyonosabbak, hogy ezért az egész éven át az egyház jótéteményeiben, vallás- és erkölcstanitásban, isteni tiszteletben részt vehessenek. Ezekből tartják fel a nélkülözhetlen egyházi, papi hivatalokat, templomot stb. Mindezekért egy egész család részéről azon évenkénti nehány forintot sokalni nem szabad, annyival kevésbé, mert tudjuk, hogy a falusi evang. egyházakban is egy-egy vagyonosabb földmivelő nem ritkán 30 írtig sőt azon felül is járul szentegyháza fentartásához kész pénzben, terményekben és munkában.

Az iskolai költségek nem elégségesek? Nem nagy csoda ott, hol a tandíj 1 írt, szegényektől semmi. Igen, de korunk az ingyenoktatást hangoztatja, követeli. Már maga az elnevezés sem igen helyes, mert ingyen tanítókat nem kapunk, csak az a kérdés, kicsoda fizesse a tandijat, a szüle vagy más, mert valakinek csakugyan meg kell azt fizetnie. Miután pedig észt-