Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
70 Róna-Tas András Róna-Tas: Az eddig figyelmen kívül hagyott mordvin palatális alak javít a finnugor eredet valószínűségén. 44. sír (WOT 1234; H 2017: 158-159). Honti: „A cseremisz nyelvet és történetét kitűnően ismert Bereczki véleménye perdöntő, érveinek súlya indokolja, hogy töröljük e „cseremisz ~ magyar” szópárt a finnugor alapnyelvi etimológiák jegyzékéből!”. Róna-Tas: A döntő itt, hogy a szó, mint azt részletesen írtam a WOT 1234. oldalán, megvan a Volga-vidék tatár nyelvjárásaiban is. Ugyanakkor a három nyelv, a cseremisz, a tatár és a magyar adatainak ismeretében sem tudom egyelőre a szó eredetét meghatározni. Talán Agyagási most közlésre kerülő munkája (Agyagási 2017) közelebb visz a megoldáshoz. 45. szekér (WOT 1321-1322; H 2017: 159-161). Honti: „Korenchynek, a TESz-nek és Róna-Tasnak tehát igaza van: a magyar és az osztják szó külön nyelvi átvételek! Ez egyébként nagyon emlékeztet a „magyar pap ~ finn pappi” viszonyára: rokon nyelvi forrásokból való átvétel mindkettő, de az átvevő nyelvek hangtörténete az átvétel idején már külön utakonjárt.” Róna-Tas: Köszönöm, nincs vita köztünk, csak emlékeztetnék a fentebb tárgyalt sok és szó lexémákra. 46. szén (WOT 1322; H 2017: 161-162). Honti: „Következésképpen szén szavunknak csak egy távoli megfelelője van, a lapp N cidná. Ennek értelmében a ’ma. szén ~ finn sieni stb.’ egyeztetés szerintem is törlendő a finnugor eredetű szócsaládok közül”. Róna-Tas: Egyetértünk. 47. szül (WOT 1322; H 2017: 162-164). Honti: „Róna-Tas racionális érveléssel utasítja el azt, hogy az angol get ~ beget hiteles szemantikai párhuzam lenne, a vogul szó ’to obtain’ > ’to search, to buy’ [99: Vo. vog. N séli ’keres, szerez, vásárol’ (VNGy 2: 108, 473, 697b, VNGy 2/2: 267) 404b] jelentésváltozása azonban semmiképpen sem gyengítheti az egyeztetést”. Róna-Tas: A kérdés itt nem az, hogy a ’keres, szerez, vásárol’ jelentés összefügghet-e a ‘szül, gyermeket a világra hoz’ szóval úgy általában. A jelentéstörténet ugyanolyan része a nyelvtörténetnek, mint a hangtörténet. Ha egy változás főbb elemeit ki tudjuk mutatni, akkor az valószínű. Ha két szó alapjelentése távoli, akkor összefüggésük problematikus. A kérdés az, hogy egy vogul szót, amelynek alapjelentése ’keres, szerez’ de sehol sem ’világra hoz, szül’, történetileg azonosnak lehet-e tartani egy magyar szóval, amelynek jelentése csak ’szül’. Honti hivatkozik egy másik vogul igére, amelynek jelentései: „találni, észrevenni, nézni, szülni; találni, találkozni, látni, észrevenni, szülni’. De hát a ’keres,
