Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)

Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37

Vitás magyar etimológiák

67

némák (így Róna-Tas 1997: 234). így tehát az itt tárgyalt frátria- és népneveket is kontamináció révén kettős eredetűnek vélem. Az Ug *тапсз ’Mann, Mensch’ szóval való operálást némiképp az teszi bizonytalanná, hogy önálló szóként nincsen nyoma.”

Róna-Tas: Honti hosszú fejtegetéséinek összefoglalását, úgy látom, el kell fogadnunk. Néhány kisebb megjegyzés:

Honti így ír: „Elsőként Róna-Tas fejtegetéseit kommentálom: (1) „»Manysi- Word« (rnanf köl), the legends about the Voguls, and that the first part became independent while it took over the semantics of the second part” (RTA 2011b: 1320, ugyanígy Róna-Tas 1997: 235, 1. fentebb). Ez félreértés Róna-Tas részéről, mivel Rédei nem rendelt jelentést a hipotetikus osztj. * marit’ köl mellé, amely a kontextusból leginkább ’nemzetség-szó/monda-szó’-ként lenne értelmezhető”. Hontinak itt részben igaza van, Rédei az összetételt ’mese-szó’ ként értelmezi, tehát ugyan jelentést rendelt az összetétel első tagjához, de azt közvetlenül ’mese’-ként értelmezte. Azonban Rédei ezt a következő összefüggésben írta: „Diese Wortsippe (тапсз ~ тасз ’Märchen, erzzählen’) ist genetisch mit folgenden Wörtern identisch...”: és itt következnek az adatok a mos frátrianévről, a vogul és magyar népnévről. Ennek az értelmezési eltérésnek azonban nincs jelentősége az alapkérdés szempontjából.

(2) „The Voty example cited vizi-kil ’tale legend’ from vizi ’root, clan’ and kil ’word’ is interesting, but cannot be used here. The Voty word vizi never adopted the meaning ’tale’ ” (RTA 2011b: 1320). Nekem nem tűnik úgy, hogy ez nem lényeget érintő ellenvetés, ti. én úgy értem, hogy a votják összetétel eredeti és mögöttes jelentése: ’a (mi) törzs(ünk) mondája’. Ez expressis verbis az etnikumot hangsúlyozza, míg a votják mintával megegyező hipotetikus osztj. *mant’-köl az etnikum tagjai számára nyelvileg érthető megnyilatkozást (amit a következő bekezdésben lévő Steinitz-idézet talán eléggé világosan érzékeltet, eltekintve attól, hogy tévesen homonímiát emleget), de lényegét tekintve mindkettő a „mindenki” által felfogható közlésre utal”. Én nem tudom, hogy a votjákok számára mi volt a mögöttes jelentéstani háttér, de természetesen a Rédei és Honti által előadottak lehetségesek.

(3) „A magyer tehát két népnévből álló összetétel. Ennek két típusa lehetséges. Vagy két nép társulását jelenti, vagyis a manysok és az erek népét, vagy pedig a manys az er nép megkülönböztető jelzője. Mindkettőre van példa” (Róna- Tas 1997: 234-235). Itt nekem csak az nem világos, vajon e titokzatos ár nép er ’ember’ szava összefügg-e a törökségi er ’ember’ szóval (vö. *(h)är(ä) ’Mann stb.’ (Räsänen 1969: 46a), amely, amint fentebb írja a szerző, nem kereshető a magyar -ar (és a megyer -er) végződésében”.

Róna-Tas: Az ár népben nincs semmi titokzatos, többször írtam erről (magyarul: Róna-Tas 1996: 235; angolul Róna-Tas 1999: 304-305). A népnév fennmaradt az Arsk helynévben, az arab forrásokban (Al Isztahri, Abul Hamid al-