Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
62 Róna-Tas András után az affrikáta hosszúvá vált. Ez elfogadható, s akkor az 1531-es alakot edzdzett-nek kell olvasni. Azonban szögezzük le egyértelműen: a finnugor és az ugor -t(V) szabályos magyar megfelelője -z. Az afffikálódás kivételes és a magyar nyelv története folyamán létrejött változás. Vö még alább 53. 25. ezüst (WOT 1331-1332; H 2017: 81-95). Honti egy igen hosszú szócikkben tárgyal számos olyan problémát, amely a finnugrisztika művelőit érdekelni fogja. Ami azonban ezüst szavunk eredetét illeti, egy kérdést emelnék ki. A magyar ezüst szó és a vele nyilvánvalóan egyező őszét cevzistlcezvestce szó végén álló -t elemmel kapcsolatban felveti, hogy esetleg inetimologikus mássalhangzóról lehet szó. Ezt sem cáfolni sem megerősíteni nem lehet. Az általam is tárgyalt szláv és távolabbi indoeurópai háttérrel kapcsolatban sem tudunk meg újat. Azonban Honti új etimológiára tesz javaslatot: feltételez egy finnugor alapnyelvi *üsH-wasks alakot, amelyből a vogul és a magyar szó is levezethető. Véleményét így foglalja össze (H 95): „Summa summarum: finnugor eredetű ezüst szavunk kísértetiesen egybecseng az őszét szóval, és a fentiek alapján legfeljebb csak arra gondolhatok, hogy az őszét szó esetleg magyar jövevény (hasonlóan TESz 1: 820b), de az MSzFE (1: 170) állásfoglalásával ellentétben nem lehet permi eredetű az oszétban, hiszen a votják és a züijén szó nem tartalmaz szóvégi -r-t!”. Róna-Tas: Az új etimológia figyelemre méltó, bár több feltételezés elfogadását igényli. Ezek talán egyenként lehetségesek. Viszont ezek elfogadása esetén a magyar szó nem permi, hanem ugor eredetű. Ez is elfogadható, ha viszonyát az őszét szóval tisztázzuk. Itt ki kell zárnunk, hogy az őszét szó iráni eredetű vagy indoeurópai, például balti jövevényszó, s azt is, hogy a szóvégi -t ott inorganikus hang. Feltételeznünk kell továbbá, hogy az ismeretlen eredetű szóvégi -t a magyarban került a szóhoz, s hogy az őszét szó magyar eredetű. Mindezek természetesen lehetséges gondolatok, de nem elegendők arra, hogy a szigorú ítélet alapján a problémamentes kategóriába soroljuk szavunkat. 26 .fej- (ige, WOT 1318; H 2017: 95-97). Honti: Miután érdemben javítja az eddig közforgalomba lévő mordvin adatot, véleményét így foglalja össze: „A magyar fej ige iráni származását teljesen valószínűtlennek ítélem, a finnségi tagú szócsaláddal való összekapcsolása elvetendő, de a mordvin tagú egyeztetés komolyan szóba jöhet. Legfeljebb „dologbeli” (vö. „Wörter und Sachen”) kétségeim lehetnek a „magyar ~ mordvin” etimológiával kapcsolatban, ti. vajon lehetett-e a finnugor alapnyelv korában olyan állattartás, amely a fejést is magában foglalta.” Róna-Tas: Honti joggal mutat rá a finnugor-iráni kapcsolat hangtani problémáira. Ehhez hozzátehető még az általam felvetett nehézség (WOT 1318), hogy az egyeztetett iráni szavak főnévi - tehát ’tej’ - jelentésűek, és az iráni nyelvek-
