Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
Vitás magyar etimológiák 51 nem a ’mell, szív’ jelentésből alakult. Ezt valószínűsíti a szónak korai földrajzi neveinkben való előfordulása is, ahol ilyen alakok vannak mint Somló kebel, Tisza kebel, Egy havasnak kebelébe beszálló stb. (1. Benkő 1980: 311). Az ugor szó ’ruhaszegély, ruhaöböP jelentése a korai magyar adatokhoz jelentéstani szempontból nehezebben illeszthető. Ugyanakkor a szó esetleges törökből való átvétele elé kronológiai nehézségek tornyosulnak. Ezért egyelőre meghagynám a vitatott eredetű szavaink között. 9. kert Lehetséges török eredet (WOT 535-537, H 2017: 47^-8). Honti: „A fentiek alapján biztosra veszem, hogy e szó finnugor eredetű igetőből képzett főnév, de az is elképzelhető, hogy befolyásolhatta a finnugor eredetű szót a hozzá mind hangtanilag (kVr), mind jelentéstanilag (’vmi vmit körülfog, körbevesz’) közel álló idegen nyelvi (törökségi?) forrás”. Róna-Tas: a nagyon széles körben kultúrszóként elterjedt eurázsiai szó eredetét merész dolog finnugornak tartani. A szó megvan az indoeurópai nyelvek szinte minden ágában, mégpedig ott többségében (pl. tochár, szláv, örmény, latin) szabályosan másutt jövevényként más IE nyelvből. Az adatokat a WOT (IE *garda) és Honti is idézi, s legegyszerűbben ellenőrizhetőek Gamkrelidze-Ivanov alapvető müvének angol nyelvű kiadásában (1995: 647-648). A finn szó germán, a legtöbb finnugor szó volgai bolgár (és nem csuvas) vagy iráni átvétel, ahogy maga Honti is megemlíti. Marad az a lehetőség, hogy kert szavunknak semmi köze a nemzetközi kultúrszóhoz, és a magyar nyelv élete során a közismert kerül-, kerít- tövéből és egy -t deverbális magyar képzőből jött létre. Ezt a lehetőséget a WOT részletesen tárgyalja (WOT 537). Az érvek tárgyalása után ezt írom: „valószínűtlen hogy a magyar kert ’garden, place for animals’ és az oszét kcert ’garden’ két különböző forrásra megy vissza, és az is valószínűtlen, hogy az őszét szó magyar eredetű” (WOT 537). A szónak közvetlenül a nyugati ótörökből való átvétele körül van még nyitott kérdés. A jelenleg ismert csuvas alak második magánhangzója egy nyílt -ó'-re megy vissza (karda < kärtä), ez a magyarban megőrződött volna. A probléma megoldására a WOT több javaslatot is mérlegel. Az egyik, hogy az átvett *kerte alakot birtokos személyraggal ellátottnak érzékelték (1. 1285 Scegekerthe, 1363 Arnolfkerte) és elvonták belőle a kert alakot. Bár erre számos példa van, a WOT ezt kevésbé valószínűnek tartotta. A másik, hogy itt az eredeti iráni szóval van dolgunk, amelyből az őszét, a török és magyar is kölcsönöztek ugyanúgy, ahogy számos finnugor nyelv. Most még hozzáteszem, kert szavunk mögött széles néprajzi háttér van, s kertes településeinknek nagy a néprajzi irodalma Györffy Istvántól napjainkig. Ezt ugyan a WOT nem tárgyalta, mégis ajánlom Honti figyelmébe. 10. orvos. Vitatott török eredetű (WOT 656-659; H 2017: 48^49). Honti: „Szerintem mind a finnugor, mind a törökségi származtatásnak vannak nehézségei, de mindegyiknek van valószínűsége is, bizonyossággal egyik sem
