Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
60 HoNTi László gen, sich beschäftigen, fechten’ (M-WWb 678a; én emeltem ki, H. L.), KU tültyät-, P tün'tkat-, VNZ tun'tkät-, LO tülfyot-, So tiltyat- ’anfangen, beginnen’ (K-WWb 904b) ezen adverbium tövéből keletkezett igei derivátum (Erdélyi 1960: 330-331, MSzFE 3: 610), ezért biztosra vehető, hogy a vogul tült ~ túlién ~ tültné közvetlenül ugor kori örökség. STEINITZ szótárában (DEWOS) a következőket közli: Vj tolt ’лихорадка; Fieber’, tol'jurik ’ein Geist, der den Menschen quält (ihn z. B. zu seinem Pferd macht und auf ihm reitet)’, to'Val- ’Fieber bekommen’, tolhkota- ’id.’, tolwoyint- ’потерять сознание; das Bewußtsein verlieren, ohnmächtig werden’ (DEWOS 1432); „Vgl. folg. (St.)”, a következő szócikkben ez olvasható: Kaz tq\t ’Hilfe, Linderung (bei einer Krankheit, in der Armut)’, tq\ta ’ohne große Mühe (z. B. Beute bekommen)’, „In der nord-ostj. Folkloresprache ist die Bedeutung von t. unklar. PÁPAYs unterschiedliche Übersetzungen (’Hilfe’, ’Zauberkraft’, ’Riese’) sind z. T. daher zweifelhaft, s. unten” (DEWOS 1432). Ezen idézet alatt REGULY és Pápay adatait közli, de ezek alapján sem értem, miért lennének kétségesek Pápay értelmezései... Megnéztem a STEINITZ által hivatkozott helyeket REGULY (ZSIRAI 1944, 1951) és PÁPAY (1905) szövegeiben, de benyomásom szerint korrektnek tűnnek az ott közölt fordítások, noha sem a jegyzetekben, sem alkalmi szójegyzékekben nem bukkan föl e szó, ill. egy szójegyzékben mégis megvan: *tolt ’varázserő; Zauberei’ (csillaggal, tehát kikövetkeztetett formaként!), és ettől elkülönítve - szerintem indokolatlanul -, másik szócikként szerepel a tolt ’óriás; Riese’ (PB 78). AHLQVIST (1880: 146) könyvében viszont önálló jelentéssel bíró szóként van közölve: tolt ’Hülfe, Linderung, Hoffnung’; tehát aligha lehet szó arról, hogy - amit Steinitz vélekedése sugallhat - a szó értelmezése Pápay spekulációjának eredménye; de „Vgl. vorhergeh [tolt ’лихорадка; Fieber’, H. L.]... (St.)” (DEWOS 1432-1433). Az MSzFE-re hivatkozva azonban elfogadja e három nyelv említett szavának ugor eredetét (DEWOS 1433). Az általam ismert egyéb osztják szótárak ezeket az idetartozó adatokat közük, amelyek csak megerősíthetik a fenti eredetmagyarázatot: Vj tolt ’лихорадка’, tolwoyinta ’потерять сознание, лишиться памяти, сознания; упасть в обморок’, tohkotenta ’начать лихорадить’, tohlta ’лихорадить’ (S1VHD 470), Vj tolslta ’Fieber bekommen’, toljutjk ’ein Geist, der den Menschen quält, ihn zu seinem Pferd macht, auf ihm reitet; der wie eine Katze ist’, tol3k3t3nta ’Fieber bekommen’, tolt ’Fieber’, tolwSyintta ’das Bewusstsein verlieren, ohnmächtig werden’ (LOS 267/3901), Vj тол [= 1 tolt /1 tol] ’малярия’, толалта ’болеть малярией’, толвынта ’потерять сознание’, толк,алах ’бестолковый’ (HRS1 278Ь-279а). Az ugor jelentésekhez hasonló a következő jurák jelentésviszony: Ti sütődbe stb. ’Riese, Riesenkobold, Waldgeist; sehr gross; Sage, sagenhaft’ (JSWb 456a); сюдбӓбц ’старинное сказание о великанах, о героических подвигах, переда
