Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
42 HoNTi László struction like »Manysi-Word« (marit’ kői), the legends about the Voguls, and that the first part became independent while it took over the semantics of the second part. The first part was indeed independent. It carried the sense of Vogul and we have no reason to suppose that a name for an ethnic group became a word denoting ’tale’. The Voty example cited vizi-kil ’tale legend’ from vizi ’root, clan’ and kil ’word’ is interesting, but cannot be used here. The Voty word vizi never adopted the meaning ’tale’” (RTA 201 lb: 1320). RÓNA-TAS ezen állásfoglalásának volt előzménye, a magyar népnévről egy régebbi, a nagyközönségnek szánt könyvében ekképpen vélekedik (hosszabb idézet következik): „Az első rész, a magy- visszamehet egy mancs alakra. Hogy ténylegesen vissza is vezethető, azt azzal tudjuk alátámasztani, hogy ez az elnevezés megtalálható legközelebbi nyelvrokonainknál is. A vogulok mai önelnevezése manys, ami ugyanúgy egy *mancsa alakra megy vissza, mint másik közeli nyelvrokonaink, az osztjákok egyik fő csoportjának, a mos frátriának (más csoportokkal házasodó egységének) a neve. Ez a szó eredetileg ’ember’-t jelentett. Indoeurópai jövevényszó, amelynek alapszava a *manu ’ember’. Ebből lett az angol man és a német Mann is. Ehhez járult egy képző, így az óindben a manu alak mellett manusQ'a), a németben a Mann mellett a Mensch ’ember’. Az orosz muzs (< monzs < manus), illetve az óperzsa manus stb. szavakon is ez a képző található... Az is elképzelhető, hogy az indoeurópai manus szóból egy indoeurópai népnév keletkezett, és az került önelnevezésként a magyarokhoz, ahogy a frank a franciákhoz, a rusz az oroszokhoz. Ez utóbbit elősegíthette az, hogy a ’monda, mese’ jelentésű és nagyon hasonló hangzású szó (*manycsa, *macsa) azt a képzetet társította a népnévhez, hogy ezek a ’beszélők’, míg a többiek némák, vagyis akik nem érthető nyelven beszélnek... Azonban mese szavunk őséből népnevünk első része nem eredeztethető közvetlenül. Míg népnevünk első részének eredetét tekintve véleményem nem tér el lényegesen a ma általánosan elfogadott állásponttól, nehézséget látok a második elem eredetének és a két elem összefüggésének eddigi magyarázataival kapcsolatban. Az er elem szintén ’ember’ jelentésű szó. Ez az a finnugor szó, amely az ember és férj szavainkban is rejtőzik. A férj a fi és érj szavakból állt össze, eredeti jelentése ’férfiember’ volt. Ember szavunk első része az em ’nő’ jelentésű, a második a bér azonos a férj szóval, a magyarban tehát az ’ember’ a női és férfi ember együtt.41 Mármost a legelterjedtebb vélemény szerint a magyar népnév eredetileg ’manysi ember’ jelentésű lett volna [én emeltem ki, H. L.]. Ez azonban aligha 41 Ez a helyzet legközelebbi rokon nyelveink egyikében is: osztj. Ni Ser nerj-xu, Kaz ne-/Q, О ner/xuj ’Mensch’ (DEWOS 977), vö. Ni Ser ne, net] stb. ’жена; Ehefrau’ (DEWOS 977), Ni Ser /и stb. ’мужчина; Mann; муж; Ehemann’ (DEWOS 243-424).
