Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Szemle, ismertetések - Zaicz Gábor: Maticsák Sándor: Gerhard Friedrich Müller és Johann Eberhard Fischer 18. századi szójegyzékeinek mordvin anyaga (The Mordvin parts of Gerhard Friedrich Müller’s and Johann Eberhard Fischer’s 18th century word lists) 403
Szemle, ismertetések 405 jegyzék, a közel 12 ezer szó javarésze kompiláció..., de az etimológiai utalások, a nyelvek rokonsági rendszerének felállítása révén műve a (finnugor) történetiösszehasonlító nyelvészeti kutatások egyik legjelentősebb előfutára”. A következő fejezetben, amely a „Plágium vagy önálló alkotás” címet viseli, a több mint százéves szakirodalmat áttekintve úgy látja, hogy szótár mordvin része nem önálló gyűjtés, hanem másolás eredménye, tehát a mordvin anyag teljes egészében MÜLLER munkája, akinek a szerzőségét a honfitárs nem tünteti fel. Érvelését MATICSÁK pontokba szedve, földrajzi tényezőkkel és nyelvészeti következtetésekkel támogatja meg (53-56). 5. A szójegyzékek mordvin szóanyaga (57-66). A szerző közreadja az általa vizsgált - 1759-ben, 1747-ben, illetőleg 1791-ben megjelent/gyűjtött - szólisták mordvin szóanyagát. A szójegyzékeket MÜLLER és FISCHER lejegyzésében, tehát betűhíven adja meg, technikai okokból a szavakat sorszámozza. Például a 323 szavas szólistából a (48) tétel: Müller Fischer Müller (48) ’Quelle’ lismäpre lismápre лисмӓпре A következő fejezetben ugyanezekkel a számokkal találjuk - bizonyos körítéssel - a közel 350 szó etimológiáját. 6. Müller és FISCHER szójegyzékeinek adattára (67-200). Hozzátehetjük: valójában szófejtő szótára. Öt szempont alapján vizsgálja meg a szóanyagot: 1. a régi nyelvemlékekben előfordulásuk (itt feltűnt nekem, hogy a lexémák eléggé számottevő része - mintegy 40 szó - nem jelenik meg a korai forrásokban), 2. PAASONEN négykötetes nagyszótárában a megjelenésük, 3-4. a szó mai erza és moksa alakja (hozzávetőlegesen 30 szóelemnek nincs nyoma a másik fő nyelvjárásban), 5. a szó eredete (ezután csak e szempontot elemzem). Egészében véve MATICSÁK kitünően oldotta meg feladatát, szófejtései a gondos anyaggyűjtés és bizonyos etimológiai véna következtében megfelelnek az igényeknek. Kifogásom ezzel szemben tulajdonképpen formainak is mondható, és ezt tartom a fejezet egyetlen lényeges hibájának. Egy etimológiai szótár - mint például a BenkŐ LORÁnd főszerkesztésében megjelent „Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen” (I—II. 1993-1997) című kiadványban - a legfontosabb a szófejtés b evezető mondata. Ebben a szófejtő fejezetben több szónál hiányzik a bevezető mondat (pl. 55a, 56b, 73, 109a stb.). így például a következő sorszámú lexémáknak a bevezetésében én azt írtam volna, hogy „Képzett szó”: a 6., 49., 121., 122., 129., 135., 177., 223., 235. és a 263. számú szóelem. Ehhez aztán hozzáfűzném azt, hogy a képzett szó fiktív tőből keletkezett (pl. a 263.; vö. BENKŐ LORÁnd: a magyar fiktív (passzív) tövű igék (Budapest. 1984), vagy végső soron finnugor (pl. a 235.), ill. ismeretlen eredetű (pl. a 122., 135.) stb. Vagy egy sor uráli nyelvi szót felsorol a szerző ez egyik szócikkben (3b), én azt írtam volna: „Valószínűleg finn-volgai eredetű szó”. Bevezető mondatként
