Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Pintér Lilla: A kontextuális tényezők szerepe a szerkezeti fókusz óvodáskori értelmezésében (The role of contextual factors in preschoolers’ interpretations of structural focus) 365
368 Pintér Lilla tegóriába tartozó, nyelvek egész sorában változatos módszerekkel tesztelt, ún. gyenge skaláris kifejezésekével párhuzamba állítani viselkedését. Az ehhez hasonló elemekkel, így például a some ’néhány’ kifejezéssel kapcsolatban eleinte több szerző is kétségbe vonta az óvodás-, illetve kisiskoláskorú gyerekek felnőttszerű interpretációhoz szükséges kompetenciáinak meglétét (1. például NOVECK 2001). Ezt a felvetést azonban több olyan kutatás is megcáfolta, amelyben sikerült előcsalogatni a some but not all ’néhány de nem az összes’ implikált jelentéskomponenst. így például PAPAFRAGOU - MUSOLINO (2003) betanító fázis beiktatásával tudták hatékonyan segíteni a gyerekeket a felnőttszerű értelmezés megtalálásában. Bár GUASTI ET AL. (2005) a hasonló megelőző tréningekről kimutatták, hogy nem bírnak hosszú távú hatással, egy másik, a lehetőségekhez mérten legtermészetesebb kontextust teremtő feladat révén bizonyították, hogy a hétéves gyerekek a skaláris kifejezéseket illetően a felnőttekkel azonos szintű nyelvi tudással rendelkeznek. A szerzők elsősorban annak jelentőségét hangsúlyozták, hogy a kísérleti feladat egy olyan szituációt teremtsen, amelyben a résztvevők és a kísérletvezető ugyanazzal a közös háttérrel rendelkeznek, és ugyanazt a célt tulajdonítják a feladat által kialakított beszédhelyzetnek. Három kísérletük eredményei alapján KATSOS - Bishop (2011) is arra következtettek, hogy kellőképpen informatív kontextus mellett a kísérleti személyek ugyanannyira érzékenyek lesznek a pragmatikai, mint a logikai sértésekre. Mindebből kiindulva én is azt feltételeztem, hogy ha a szerkezeti fókuszt tartalmazó mondatokban a kimerítő olvasat valóban implikatúraként generálódik, akkor egy, az ennek aktiválódását a lehető leginkább támogató kísérleti elrendezés esetén itt is számottevő mértékben emelkedik majd a magyar gyerekek felnőttszerű értelmezésre utaló válaszainak aránya. A következő részben részletesen bemutatom a magyar szerkezeti fókusz elsajátítását vizsgáló korábbi kísérleteket. Ezt követően rátérek a kontextuális tényezők szerepét elemző kísérlet módszertanának, illetve eredményeinek ismertetésére, végül pedig összegzem a levonható következtetéseket. 2. A szerkezeti fókusz kimerítő értelmezésének elsajátítása Bár az eddig végzett kísérletek többsége (Onea - Beaver 2011, Skopeteas - FANSELOW 2011, GERŐCS ET AL. 2014, KÁLDI - BABARCZY 2016, TÓTH - CSATÁR 2016) a felnőtt anyanyelvi beszélők interpretációs preferenciáit tesztelte, már olyan kutatások is születettek, amelyek a kimerítő értelmezés elsajátításának módját, illetve ütemét vizsgálták. illetve a néhány esetében a „néhány de nem az összes” olvasat - a kimerítő értelmezés is a kontextus függvényében aktiválódik.
