Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek

25

Az MSzFE mind az ér ’Ader’, mind az ér ’Bach’ szócikkében megemlíti, hogy e két szót korábban azonosnak tartották, mivel hasonló jelentésű szópárok más nyelvekben is vannak, de - RÉDEI nyomán - valószínűbbnek minősítette etimológiai különbözőségüket (MSzFE 1: 159-160).

„Magam azokkal értek egyet, akik egyetlen, sokjelentésű igét látnak ér igénkben” (HORVÁTH 2014: 213). Mint a fentiekben látható, sok mindent kellett szóvá tennem a Horváth eszmefuttatásában kifejtettekkel kapcsolatban, ezzel a kijelentésével azonban - amely nem tekinthető újdonságnak az uráli etimológiai kutatásokban - teljesen azonosulok, nekem ugyanis régóta ez a meggyőződésem.

A fentiek alapján biztosra veszem, hogy ér igénk finnugor eredetű, és gazdag jelentésköre belső fejlődés eredménye lehet, amire BÁRCZI (1952: 355-356) fenti szavai is utalnak, de a törökségi kapcsolat esetleg befolyásolhatta jelentéseinek bővülését, miként ezzel RÓNA-TASon kívül Pais (1945: 20), BÁRCZI (SzófSz 65, 1952: 355-356), LAKÓ (1952: 369) és KATZ (1971: 146) is számolt. Ezen igének és az ér ’vérér’, ’vízér’ jelentésű főneveknek ún. nomenverbumból magyarázott közös forrásszavát pedig teljes képtelenségnek tartom.

3. ezüst

MSzFE: „Valószínűleg átvétel a korai permi alapnyelvből”, vö. zürj. ez-is ’Silber’, votj. azves ’id.; silbern’ (169), oz-ves ’id.’ (WWSch 11a). „A permi szó átkerült az oszétba... Esetleg feltehető, hogy az őszét szó a magyarból származik” (MSzFE 1: 170). Egészen pontosan így ír erről e szótárunk a most következő hosszabb idézetben:

„ezüst ’Silber; silbern’... Elvonással: R. üst, őst ua. (NySz.)10 11].

Valószínűleg átvétel a korai permi alapnyelvből, vö. zürj. (WUo.)11 V. AV. Sz. Pecs. Lu. Le. I. Ud. ez-is ’Silber’ | votj. (MUNK.)12 Sz. M. J. K. azves ua.; (WICHM.)13 G. J. MU. Uf. azves ’ua.; silbern’...

A zűrjén és a votják szó elhomályosult összetétel. Az összetétel előtagjának (zürj. ez-, votj. az-) feltett ’fehér’ jelentése (WlCHMANN Vir. 1897: 23;14 JSFOu. XVI/3: 515) nem bizonyítható... Az utótag (züij. -is, votj. -vés) valószínűleg azonos a m. vas ~ finn vaski ’Erz, Kupfer’ stb. szókkal.16 Az őspermi alak *ezv3sk3

10 NySz 1: 728-729.

11 SWSch 43a.

12 VNySz 19.

13 Wichmann 1954: 45.

14 Wichmann 1897: 23-24.

15 Wichmann 1899: 5-6.

16 L. a vas alatt (MSzFE 3: 675-678).