Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek

23

fgr. Spr: wog (So) sipy- ’saugen’ ostj. svßta ’ds’; wotj (Uf) supsi- ’ds’; tscher (B) supsa- ’ds; ziehen’; usw. Der etym. Zusammenhang von diesen mit dem ung W ist nicht auszuschließen, wegen der onomatop Natur und einiger phon Schwierigkeiten ist er aber nicht zu beweisen” (EWUng 2: 144lab).

EWUng: szopik „Onomatop ® Es hängt mit —> szív (vgl haupts Var szip) zusammen” (EWUng 2: 1449b)

Van még egy hasonló hangalakú rokon nyelvi szavakat fölvonultató egyeztetés is, amelyben ’szopik; mellbimbó’jelentésű szavak is szerepelnek. Az MSzFE a nyj. csúp ’Spitze, Gipfel usw.’ szócikkében (1: 128) ezeket a zűrjén szavakat is idevonta: zürj. I t’sup ’Frauenburst’, Ud tsupkgdni ’saugen’ (hasonlóan a TESz [1: 573b] és az UEW [1: 44] is), viszont az EWUng nem! Az EWUng-ban a csúp szócikkében ez látható: FU *сиррз ’Spitze’ > ma. csúp ’Zipfel, Wulst, Spitze’ ~ lapp cuppa ’Spitze <der Mütze>’ (EWUng 1: 235b). Az EWUng eljárását tartom helyesnek, mert a finn és a lapp szó nem áll semmiféle kapcsolatban a szopással. Az SS A (3: 208a) még a lapp szóval sem kapcsolja össze a finn suippu ’Spitze, Keil’ szót.

A KÉSK ezzel szemben - a TESz-hez (1: 573b) hasonlóan - finn (suippu ’Spitze, Keil’), lapp (cuppa ’süveg csúcsa’) és magyar (csúp ’domb, dudor’) megfelelőkről is tudni vél: FU * cuppa > őspermi *cup > zürj. чуп ’сосок, грудь (женская)’ (KÉSK1 314а, KÉSK2 314а). A KÉSK azonban nem említi meg a cseremisz supsa- szót.

Aligha lehet kétséges, hogy a votj. supsini ’saugen’ összetartozik a zürj. t’supkedni ’id.’ szóval és annak alapszavával, a t’sup ’Frauenburst’ főnévvel. A szó erősen onomatopetikus jellegével magyarázható a votj. s— zürj. c- hangmegfelelés. E szókezdő mássalhangzó őspermi előzménye akár *i, akár *c lehetett, vagy éppen mindkét forma is meglehetett egymás mellett (vö. CSÚCS ET AL. 94-96, 119), az első szótagi magánhangzó pedig talán *o vagy *u volt, a szóvégi mássalhangzónak *pp-nek kellett lennie (vö. i. m. 60-66). A cser. supsam ’húz | ziehen; szív | saugen’ igével is ez a helyzet. Versinin(2015: 195) feltételezése, miszerint a votják szó alternative esetleg cseremisz jövevényszó lenne: „Ономат., или из мар. шупшаш ’тянуть; сосать’”, képtelenség. Számomra érthetetlen, hogy BERECZKI cseremisz etimológiai szótárában (EWbTsch) nem szerepel ez az ige.

Tehát FP *сиррз- ~ *supp3- ’ziehen; saugen’ lehetett az alapalak.

Az ugor nyelvek még inkább azzal tűnnek ki, hogy szokatlan hangmegfeleléseket mutatnak. A vogul nyelvjárások többségében palatális a magánhangzó, csak a tavdaiban van veláris: sápkh-. Hasonló a helyzet az osztjákban is, ahol az obdorszkiban veláris a magánhangzó: sáp-, amit STEINITZ így magyarázott: „O á ist unklar; vielleicht Einfluß von 260 О säw ’Brustwarze’” (DEWOS 292); О svß- ’saugen’, az О о (= ä) jelölésről lényegében ugyanígy vélekedett Karja- LAINEN is (1905: 171); ez lehetséges ugyan, de mivel a vogulban is ilyesmi lát