Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek

17

„ér3... Vitatott eredetű. - 1. Ősi örökség a finnugor korból; vö. zürj. V. Sz. sor ’patak’...; votj. Sz. sur ’folyam, folyó; patak csermely’... 2. azonos a ’vérér, bányaér stb.’ jelentésű ér* szóval. E feltevést a két szó hangalaki azonosságán kívül más nyelvekben található jelentésbeli párhuzamok is támogatják” (TESz 1: 779b). Az EWUng (2: 327b) csak annyiban módosított a TESz álláspontján, hogy az egyeztetések valószínűségi sorrendjét megcserélte. Az UEW-nek ezzel kapcsolatos szócikke a FU *ser3 (Мгз3) ’Ader, Faser, Wurzel’ alatt található meg (UEW 1: 499, még vö. MSzFE 1: 160).

„ér*... ’véredény; Ader’... Ősi örökség a finnugor korból; vö. vog. T. tár ’gyökér’...; osztj. V. lér, VJ. ier ’vonás, vonal; sáv, csík (szövetben)’, O. ler ’gyökérrost’... cser. KH. sár ’vérér’” (TESz 1: 779b, hasonlóan: EWUng 2: 327b; még vö. MSzFE 1: 159-160). A TESz természetesen helyesen közli - HORVÁTH KATALINnal ellentétben - az osztják és a cseremisz nyelvi adatokat. A TESz azonban furcsa módon nem hivatkozik az UEW megfelelő szócikkére: FU *sär3 ’Ader, Faser, Wurzel’ (UEW 1: 437). Bereczki is egyértelműen a ma. ér ’Ader’ rokonsági körébe vonta a cser. P В stb. ser, M UP stb. ser, К sár ’ér | Ader’ szót (EWbTsch 226), miként az UEW is.

(5) RÉDEI (1965a: 118-119) cikkében nincsen az ér ’Bach’ alapnyelvi előzményként *sár3 vagy *ser3 rekonstruktum HORVÁTH (2014: 211) állításával ellentétben, van viszont az etimológiai szótárakban, de *ser3 vagy *sár3 formában (MSzFE 1: 160, TESz 1: 779b, EWUng 1: 327b, UEW 1: 499).

Nem ártott volna tájékozódnia a szerzőnek az ún. nomenverbumról, ezért most felhívom az olvasó a figyelmét arra, miként ítélik meg ezt a kérdést azok a szakemberek, akik alaposan szemügyre vették ezt a jelenséget: „A névszók alkalmi igésítése... nem szórványos jelenség” (Hajdú 1972: 398, 1975a: 140, 1. még HAJDÚ 1975b: 29). A szamojéd nomenverbumokról: „a szamojéd nyelvek morfológiai eszközökkel vagy morfofonematikus altemációkkal határozottan elkülönítik az egyalakúnak várható névszókat és igéket... vagyis ezek a tövek voltaképpen nem is ambivalensek, mert névszói és igei tagjainak homonímiája egy olyan fiktív hominímia, amely csak a beszédtől, a mondattól, a valóságtól izolált helyzetben mutatható ki” (Hajdú 1981: 131). „Nomen-verbumok... nincsenek a szamojédban, de nincsenek egyéb rokon nyelveinkben sem. Pl. a m. nyom, fagy, les, zavar, a fi. neuvo ’tanács’, kutsu ’meghívás’, önki ’horog’ hangsorhoz járulhat esetrag (fagy-ban, zavar-bők, neuvo-sta [’tanácsról]), de csatolhatunk hozzájuk igei toldalékokat is (fagy-nánk, zavar-jon\ neuvoisin ’tanácsolnám’, kutsukaa ’hívjatok’. Az említett esetekben a toldalék jobbára önmagában eldönti, hogy a kérdéses szót az N vagy а V kategóriába soroljuk-e. Néha persze előállhat olyan helyzet, hogy az ilyen tőmorfémák ugyanabban az alakban egyszer névszói, máskor meg igei szerepűek: a tavaszi fagy nagy károkat okozott és a föld csonttá fagy mondatokban a nominativus Ф, ill. a jelen idő Sg3 0 morfémája formailag nem alkalmas arra, hogy a szó névszói vagy igei természetét