Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
14 HoNTi László a magyar e'r-ben két különböző szó eshetett egybe: egy ’véna’ jelentésű, mely a korábbi megfelelőkkel egyezik, s egy ’Bach’ jelentésű, melynek ezek a permi szavak a valódi megfelelői (RÉdei 1965: 118-9).2 [Bekezdés] Ennek az új elképzelésnek a nyomán - annak ellenére, hogy ezek a megfelelők csak két, távolabbi rokon nyelvből valók, és ráadásul veláris hangrendűek - újabb etimológiai szótáraink (MSzFE., TESz., EWUng., EtSzt.) megkettőzték az ér főnevet. Az ér\ és e>2 a MSzFE.-ben homonimák, a TESz., az EWUng. és az EtSzt. szerint pedig a ’patak’ jelentésű ér bizonytalan, vitatott eredetű: a régi vagy az új magyarázat egyaránt helyes lehet. [Bekezdés] A több jelentésű szó azonos alakú szavakká tördelése ellen azonban berzenkedik az egészséges magyar nyelvérzék: az ér főnév két fő jelentésének összefüggése annyira nyilvánvaló” (Horváth 2014: 211; kiemelés az eredetiben, H. L.). Egy, a BÁRCZltól (1958: 50) idézett, megszívlelendő tartalmú mondattal tér át az ér főnevek kérdéséről az ér ige eredetére: „Lehet, hogy egyes laikusok számára meglepő lesz, ha együtt találják az ér ige minden változatát, a különböző jelentésű nap-ot stb., de ez legfeljebb a nem szakmabeli szótárhasználó nyelvi öntudatát fogja fejleszteni, esetleg meggondolkoztatja a szavak életéről, összefüggéseiről... Ha igen, annál jobb, semmilyen szótárnak sincsen ártalmára, ha tanít... [Bekezdés] Igen lényegesnek tartom, hogy magában a szóban végbement jelentésváltozásokon alapuló jelentés-elágazódást sohase tekintsük homonímia alapjának...” (vö. HORVÁTH 2014: 212). Az ér ige eredetkutatásáról rövid tudománytörténeti leírást közöl: „... ellentmondásos a szó eredetéről kialakult kép: az ér igének nincs érvényes etimológiája: etimológusaink szerint finnugor vagy ótörök eredetű egyaránt lehet, bár mindeddig egyiket sem sikerült megnyugtatóan igazolni. GOMBOCZ Zoltán (1901: 247) és a SzófSz. az igét inkább török eredetűnek gondolták, a TESz. mindkét elképzelést lehetségesnek véli, az EWUng. pedig az érx címszó alá vett jelentések esetében szinte kizárja a török eredetet: »Herleitung aus dem Atürk ist kaum wahrscheinlich«. BÁRCZI meglepőnek találta azt, hogy a szónak »jövevényszó létére, sok jelentés-változata és nagy családja« van (SzófSz. 65). A TESz harmadik magyarázatkísérletként felveti azt a lehetőséget is, hogy az ér eredendően két - egy finnugor és ótörök ige - későbbi keveredéséből is létrejöhetett (vö. TESz 1: 778-9). [Bekezdés] Magam azokkal értek egyet, akik egyetlen, sokjelentésű igét látnak ér igénkben” (HORVÁTH 2014: 213). - Az „érvényes etimológia” talán „általánosan elfogadott etimológia” vagy „helyes etimológia” lehet... „A főnév és az ige ősi nomenverbum voltának kérdéséhez. - Az ér ige érvényes etimológiájának hiánya, hatalmas szócsaládja - ez a tény ősi volta, de egyúttal belső keletkezése mellett is szólhat -, 2 Rédei 1965a: 118-119.
