Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)

Tanulmányok - Kenesei István: A főnévi módosító és az -i módosító: két új kategória bemutatása (Nominal modifier: a new category in Hungarian) 65

KENESEI ISTVÁN A főnévi módosító és az i-módosító: két új kategória bemutatása This paper is concerned with the derivational affix -i, which is shown to represent a subclass of a new category in Hungarian grammar, that of the nominal modifier, since it is demonstrated not to derive adjectives per se, as has been taken for granted so far. The affix can be added to either words or phrases. When it attaches to words the derivative behaves like relational adjectives, but it occurs in the same positions as nominal modifiers, as distinct from constituents of compounds. When it attaches to phrases its ’base’ is almost always referential, setting it apart from ordinary derivational affixes. Its behaviour with respect to arguments and conceptual-semantic frames in complex event nominals versus result nominals is also examined. Keywords: adjective derivational suffix, noun modifier, relational adjective, action nominal, argument. 1. Bevezetés1 Ebben a tanulmányban egy olyan morfémával foglalkozunk, amelynél kisebb méretűt keresve sem találunk egy nyelvben sem: az -i melléknévképzővel. Azt kívánjuk majd kimutatni róla, hogy ha egy szó méretű elemre kerül, akkor alap­jában véve nem melléknevet képez, legalábbis nem a szokásos minősítő haszná­latú melléknevet. Amikor pedig a szónál nagyobb, azaz szintagma méretű elem­re kerül, akkor a terminus hagyományos értelmében már nem is számíthat kép­zőnek, bár - kényelmi szempontokból a hagyományt követve - e cikkben is vé­gig képzőként fogunk hivatkozni rá. Először az e képzőről szóló széles körben elfogadott felfogást ismertetjük, majd amellett fogunk érvelni, hogy az -i a főnevek egyfajta főnévi módosítását teszi lehetővé. Azután arra hozunk fel bizonyítékokat, hogy nem csupán szavak­hoz, hanem szintagmákhoz is csatlakozhat, vagyis ilyenkor valójában nem kép­ző, de legalábbis nem úgy működik, ahogy a többi képző. Végül néhány igen ér­dekes tulajdonságát mutatjuk be, amelyek akkor figyelhetők meg, amikor cselek- * Köszönettel tartozom a cikk két névtelen lektorának, továbbá és különösen az első vál­tozatot rendkívül alaposan elolvasó, ahhoz számtalan segítő megjegyzést fűző Siptár PÉTERnek. Nélkülük mindaz, amit itt mondani szándékoztam, sokkal kevésbé lett volna világos - ami persze nem azt jelenti, hogy ha mégsem lett az, akkor őket terhelné a fele­lősség. A tanulmány az OTKA NK 100804 „Átfogó magyar nyelvtan” című kutatás keretei kö­zött készült. Nyelvtudományi Közlemények 111: 65-85. DÓI: 10.15776/NyK.2015.111.3

Next

/
Oldalképek
Tartalom