Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Szemle, ismertetések - Klima László: Sudár Balázs - Szentpéteri József - Petkes Zsolt - Lezsák Gabriella - Zsidai Zsuzsanna (szerk.): Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés (Hungarian prehistory. Science and tradition) 495
498 Szemle, ismertetések Türk Attila azt feltételezi, hogy a magyarság legkorábban a 9. század elején indulhatott nyugat felé Magna Hungária területéről. A vázolt koncepció további régészeti megerősítésre vár. A magyar honfoglalás másik alapvető kérdése a Kárpát-medence etnikai és politikai helyzete a 895 előtti évtizedekben. SZŐKE BÉLA Miklós ez irányú kutatásait A Kárpát-medence a Karoling-korban és a magyar honfoglalás című írásában foglalta össze (31^12). Először a történeti körülményekről olvashatunk: A 8. század végén az avarok belső berendezkedése bomlásnak indult: a kagán és a jugurrus vezetése alatt egymással rivalizáló hatalmi központok alakultak ki. 791-ben ugyan Nagy Károly, Karoling uralkodó is hadjáratot vezetett az avarok ellen, de sok dolga nem volt — az avar hatalom szétesett, a kagánt és a jugurrust lázadó embereik megölték. A 9. század folyamán megindult az egykori avar területek beolvasztása a Karoling Birodalomba. A régészeti leletek ismertetése területenként halad: előbb a Dunántúl, kiemelve a zalavári központ, utána pedig a Dunától keletre lévő területek kerülnek sorra. A régészeti leletanyag információi kiegészítik az írott forrásokból szerezhető ismereteket. Hiába látjuk a fennmaradt szövegek alapján a kereszténység és egy keresztény állam gyors térhódítását a Kárpát-medencében, a régészeti leletek alapján ez a folyamat évtizedekig elhúzódott. A térítés nyomai csak a 9. század 30-as, 40-es éveitől mutatkoznak a Dunántúlon. Zalavár mint Priwina és Chezil (Kocel) grófságának székhelye az utóbbi évek ásatásainak következtében rendkívül felértékelődött. A leletek azt tanúsítják, hogy az 50 méter hosszú, háromhajós Hadrianus-zarándoktemplom építésében a legjobb mesterek vettek részt. A templomot színes és festett üvegekből készült ólomkeretes üvegablakok díszítették. Helyben készültek a kőfaragványok és a Karoling Birodalomban páratlan méretű harang is. A latin és glagolita betűs, valamint rovásjeleket tartalmazó különböző felirattöredékek jelzik a mosaburgi/ zalavári központ rangját és kulturális sokszínűségét. A 9. század végén Zalavár egész Pannónia központja lett. Ekkor épült Amulf király palotája is. 896-ban Arnulf Braszlavot bízta meg Mosaburg védelmével. Új körítőfal is épült - a magyarok ellen. Szőke Béla MIKLÓS szerint ez volt Braszlav vára (Brezalauspurc), és 907-ben nem a mai Pozsony falainál, hanem itt szenvedett vereséget a keleti frank sereg, s került ezáltal az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá. A Dunától keletre lévő területekre a Karolingok fennhatósága nem terjedt ki. SZŐKE Béla a történeti források alapján azt próbálja bizonyítani, hogy az avarok politikai összeomlása után a 9. század második felétől ez a terület már a magyarok ellenőrzése alatt állt. Véleménye szerint a 895-ös dátum nem a honfoglalást, hanem annak csupán befejező eseményét jelzi. A régészet terén ezt a feltételezést az bizonyíthatná, hogy a szarmatáknál és az avaroknál is hiányzik az
