Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)

Szemle, ismertetések - Honti László: Ernst Kausen nyelvcsalád-könyveiről (On Emst Kausen’s language family books) 480

Szemle, ismertetések 491 amatőrjellegünek találok, de valószínűleg nem érdemes mindent szóvá tenni, legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy egy esetleges újabb kiadás igen erősen javított verzióként fog napvilágot látni. A KAUSEN 2014 a címben szereplő régiókban létező nyelvekről és nyelvcsa­ládokról szól. Természetesen nekem nem áll módomban megítélni, mennyire hi­telesek ezen közlései, de amint a fentiekben az általam valamelyest is ismert té­makörökről előadott KAUSEN-féle nézetekről megfogalmazott véleményemből sejthető, az ezen kötetben előadottakkal kapcsolatban is erős kétségeim lehetnek. E kötetek olvasásakor időnként eltűnődtem, vajon az egyes nyelvcsoportok­ról és nyelvekről írottakat véleményezte-e szakértő, ami szükségszerűen alapve­tő követelmény lenne, mivel egyetlen kutató aligha nyilatkozhat hitelesen a világ összes nyelvéről. Az első kötetben (KAUSEN 2010: XVI) megemlít néhány sze­mélyt, akik egyes részkérdések megítélésében segítségére voltak. A második kö­tetben STEFAN Georg a Geleitwort szerzője (KAUSEN 2012: XVII-XVIII), aki egy uralisztikai tárgyú dilettáns könyvről írt recenziót (1. GEORG 2002-2003), de aki uralistaként teljesen ismeretlen, és ő sincs a szerző által feltüntetve uraliszti­kai tanácsadóként (KAUSEN 2012: XXI-XXII), miként az első kötetben sem, pedig ott is szó esik az indo-uráli kapcsolatokról. A legbőségesebb tanácsadói lista a harmadik kötetben található (Kausen 2014: XIX-XX), feltehetőleg az egzotikus nyelvek világában mégis bizonytalanságot érzett a szerző. Összegzésül azt mondhatom e három nagyon drága kötetről, hogy a vásárlók a pénzükért sokkal többet érdemeltek volna. Fölöttébb sajnálatos, hogy egy igen jónevü könyv- és folyóiratkiadó ilyen megbízhatatlan könyvegyüttessel lépett a a szakmai világ elé (bár sajnálatos módon korántsem egyedi jelenségről van szó). A Fodor István szerkesztette kötetet (1999, 2000) sokkal megbízhatóbb­­nak vélem, noha az általam valamelyest is ismert nyelvekről született fejezetek­ben foglaltakkal nem minden esetben értek maradéktalanul egyet. Irodalom Abondolo, Daniel (1998), Introduction. In: Abondolo, Daniel (ed.), The Urálié Languages. Routledge, London - New York. 1^42. Anderson, Nikolai (1879), Studien zur Vergleichung der ugró finnischen und indoger­manischen Sprachen. H. Laakman, Dorpat. BERECZKI GÁBOR (1990), Chrestomathia Ceremissica. Tankönyvkiadó, Budapest. Bichleimer, Harald (2012), Marcantonio, Angela (Hrsg.): The Indo-European language family: questions about its status. Zeitschrift fur celtische Philologie 59: 300-305. Collinder, Björn (1960), Comparative Grammar of the Uralic Languages. Almqvist & Wiksells, Stockholm. Collinder, Björn (1964a), Sprachverwandtschaft und Wahrscheinlichkeit. Acta Uni­­versitatis Upsaliensis. Studia Uralica et Altaica Upsaliensia 1. Almqvist & Wiksells, Uppsala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom