Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)

Szemle, ismertetések - Honti László: Ernst Kausen nyelvcsalád-könyveiről (On Emst Kausen’s language family books) 480

Szemle, ismertetések

487

2013: 353). A hajdani ugor nyelvi egységet csak azok találhatják kérdésesnek, akik nem ismerik e nyelveket és a kérdéssel foglalkozó tanulmányokat, vagy nem sikerült megérteniük a bennük foglaltakat.

„9.4. Sprachliche Charakteristik” (KAUSEN 2013: 355-370). Az uráli nyelvek közös szókincsét 25 példaszóval szemlélteti, a mordvin kivételével az összes finnugor nyelvből és a jurákból idéz adatokat (KAUSEN 2013: 355-356). Anyaga állítólag az UEW-ből származik, ezt azonban okom van kétkedéssel fogadni: a ’Herz’ jelentésű votják és zűrjén szó s-szel írandó (természetesen így van írva az UEW-ben is), a zűrjén szót (íg/gm) egyébként is hibásan közli: selem, továbbá az általa bemutatott alapnyelvi rekonstrumoknak sincs sok közük az UEW-ben közöltekhez, pl. *siőá(-m3) (*süőá(-m3)) ’Herz’ (UEW 1: 477), míg KAUSEN szerint: *sidäm (Kausen 2013: 355). Sajnálatos módon nem közli, honnét valók az általa közölt téves rekonstruktumok...

Részletesen kell szólnom KAUSEN most következő megállapításáról. Esetleg valamilyen homályos rokonságra vagy igen korai fmnugor(/uráli)-germán kapcsolatra utaló elemnek véli pl. az uráli *kala ’Fisch’ szót, amelyet a germán *hwala szó (> angol whale ~ német Wal-fisch) átvételeként értelmez (KAUSEN 2013: 356). Elképzelni sem tudom, honnét vette ezt a fölöttébb mulatságos etimológiai ötletet, hiszen még Wiik is ellentétes irányú kölcsönzést emleget, ami nem kevésbé mulatságos: „Varsinaiseen kantagermaaniin palautuvia mahdollisia lainasanoja on ainoastaan pari mahdollista (esim. germ. *hwala- < ’válás’ < esigerm. *kwalo- <— ural. *kala > suom. kala...; KOIVULEHTO suullisesti). F.hkä tästä syystä sekä SAMMALLAHTI (1995: 147) että WIIK (1996c: 597) vähättelevät leksikaalisen substraatin merkitystä” [,,A tulajdonképpeni ősgermánra visszavezethető jövevényszavak körében legfeljebb néhány említhető (pl. germán *hwala- < ’Walfisch’ < ógermán *kwalo- uráli *kala > finn kala ’Fisch’;

KOIVULEHTO szóbeli közlése).”] (Kallio 1997: 76); továbbá: „U/SU kielestä voidaan katsoa muutaman sanan tarttuneen IE kieliin. Tällaisia ovat uralilaisen kantakielen ’kalaa’ tarkoittava sana *kalá/*kala (vrt. latinán squalus ja nykyenglannin whale ’válás’)... (ks. esim. PETRI KALLIO 1997: 76)” [,,A jelek szerint néhány szó kerülhetett át az U/FU (alap)nyelvből az IE nyelvekbe. Ilyenek az uráli alapnyelv ’hal’ jelentésű szava *kálá/*kala (vö. latin squalus és mai angol whale)... (1. pl. PETRI KALLIO 1997: 76).”] (WIIK 2002b: 129). KOIVULEHTO ezen etimológiát azok közt tárgyalja, amelyek esetében - úgymond - (eleddig) nem sikerült pontos hangmegfeleléseket megállapítani, és ezért azok elméletiig akár az ősi indo-uráli nyelvrokonság bizonyítékai is lehetnének (KOIVULEHTO 1999: 332, 335). Ekképpen fogalmazott: „Ural. *kala ’Fisch’ (UEW 1: 119) > fi. kala id. ~ idg. *k"alo- > germ. */wala- > an. hvalr ’Walfisch’, vgl. apreuß. kalis ’Wels’ und lat. squalus ’ein größerer Meerfisch’. Daß ein idg. Wort für ’Walfisch’ oder vielmehr ’Wels’ mit dem ural. Wort für ’Fisch (schlechthin)’ urverwandt wäre, ist nach PAASONEN (1907: 18) semantisch nicht gut denkbar”