Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Tanulmányok - Borbély Anna: Egyéni fenntartható kétnyelvűség (Individual sustainable bilingualism) 7
28 Borbély Anna a románokkal románul, a magyarokkal magyarul beszél.22 Ezzel a szabállyal szülei és nagyszülei mintáját követi, de a gyermekei korosztályába tartozókkal ezt a szabályt már nem tudja érvényesíteni, bármennyire is szeretné (vö. 103. adatközlő, a. interjúrészlet). Foglalkoztatja a nyelvcsere is, amit közössége részéről nem tud elfogadni (1. 103. adatközlő, b. interjúrészlet). T3 idején egy „missziójáról” is beszámolt. A közeli város áruházában dolgozó fia, ha egy romániai vásárló kéréseit/kérdéseit nem teljesen érti, anyját hívja mobiltelefonon, aki tolmácsolásával segíti ki fiát és annak vásárlóját. Résztvevő megfigyeléseim is az adatközlővel készült interjúban elhangzottakat támasztják alá, ezek közül egy történet következik, melynek a 103-as adatközlő az egyik főszereplője. Egy temetésen vettem részt, ahol a románul is tudó (bár a temetésen románul meg nem szólaló) baptista lelkész búcsúztató beszédében elmondta, hogy az elhunytat betegsége alatt rendszeresen látogatta. Ezen alkalmakkor a közös ima után a lelkész a beteget rendszeresen megkérdezte, hogy melyik egyházi énekkel zárják együttlétüket. A beteg kívánsága minden esetben ugyanarra a román nyelvű egyházi énekre esett. A lelkész azzal zárta búcsúztató beszédét, hogy a temetésen a csak magyar nyelven éneklő kórus tagjai közül felkérte az egyik tagot (a 103- as adatközlőt), hogy egyedül énekelje el románul az elhunyt kedves egyházi énekét. 103. kódszámú adatközlő23 a. Előfordult, hogy elmentem és mondtam, hogy kérek ö kenyeret, vagy kérek ööö nem tudom élesztőt, vagy kérek bármit. És csak állt és mondta, hogy mondjam magyarul, mert ő nem érti. És azt mondtam: [szünet] „A nagyanyád is román, miért nem tudsz te románul beszélni?" Azt válaszolta, hogy nem tanult meg, és miért is tanult volna meg, mert csak magyarul kell legtöbbször. így hát az anyanyelvét el=elhagyja. (О fost a$f cá m-am dús fi am spus cá-m trabá ä pitä, uä-m trabä äää ce ft'iü io drojdii, uá-m trabá nu ft’u ce. §-o stat, f-о zís sá zic ungurfft’e cá if nu ft'i. §-apu am zís cä: [pauzä] „§i babá-ta и rímáná dá ce nu ft’ii tu sä vorbe ff rimáftfffe? ” О zís cä nu s-o-nväfat, fi la ce sä sä-nvfjä cä mai mult ungurfft’e. Aff cä limba dä mamä s-о s-о f päräsfft’e.) (T2)_____________________________________________ 22 A kétegyházi román-magyar kétnyelvű közösség egy másik része, ezzel a típussal szemben csak azokkal beszél románul, akik románul szólnak hozzájuk (Borbély 2005b). Ez utóbbi típusba tartozó beszélők tehát nem „kezdeményezik” a román nyelvhasználatot, csupán igazodnak a beszédpartner nyelvválasztásához. Megfigyeléseim azt mutatják, hogy az „igazodók” a román nyelvet „használók”-hoz is magyarul szólnak, jóllehet a diskurzus ebben az esetben is kétnyelvű marad. 23 Az interjúból idézett és eredetileg román nyelven elhangzott szöveg transzkripciója a magyar fordítás után, zárójelben olvasható. Az átiratban, illetve a fordításban található [pauzä]/[szünet] a legalább egy levegővételnyi hosszúságú szünetet jelöli. Az á/ö a rövid és az ääälööö a hosszú hezitáció jele. Az egyenlőségjel (pl. el=) az elkezdett, de be nem fejezett szavak jelölését szolgálja.
