Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Tanulmányok - Borbély Anna: Egyéni fenntartható kétnyelvűség (Individual sustainable bilingualism) 7
26 Borbély Anna is a beszélőn belüli változás őket nem jellemzi. Fontos viszont, hogy míg közülük 3 az FK1-FK4 klaszterekbe került, addig a maradék 10 adatközlő az FK5- FK7 klaszterekben volt állandó besorolású (vö. 4. ábra). A mintában szereplő adatközlők többségére (közel kétharmadára) a beszélőn belüli változás volt a jellemző (1. az 5. ábrát, illetve a fenti változástípusokat). Ezek tipizálása két szempont szerint történt: az egyik, hogy a húsz év alatt mely klaszterbe kerültek, a másik hogy milyen változásmintázat jellemzi őket. Az FK1-FK4 klaszterekbe került adatközlőket a kétnyelvűség fenntartása jellemzi, az FK5-FK7 klaszterekbe kerülteket pedig a nyelvcsere különböző fázisai. A változásmintázatok három típusúak lehetnek. Az első a (nyelvcsere irányából) visszafordult (vö. változástípusok 2.1.), a második az oszcilláló (vö. változástípusok 2.2.), a harmadik pedig a fokozatos (nyelvcsere irányába tartó) változás (vö. változástípusok 2.3.). Tizenegy adatközlő húsz éves klaszterbesorolásának változása a fenntartható kétnyelvűség szempontjából pozitív változásként értelmezhető. A kétnyelvűség fenntartása közülük háromnál visszafordult (vö. változástípusok 2.1.1.) és nyolcnál oszcilláló, oda-vissza mozgással (vö. változástípusok 2.2.1.). Végül kilenc adatközlő húsz éves klaszterbesorolásakor a következő változástípusok voltak megfigyelhetők. A változás (immár) a nyelvcsere fázisain belül, illetve irányába történt, úgy, hogy visszafordult a változás iránya a nyelvcsere fázisain belül (2 adatközlő, vö. változástípusok 2.1.2.), oszcilláló mozgás volt tapasztalható (3 adatközlő, vö. változástípusok 2.2.2.), illetve fokozatos változással kerültek a nyelvcserét képviselő klaszterekbe (4 adatközlő, vö. változástípus 2.3.). 4. ábra Nincs változás TI, T2, T3 idején ugyanabban az FK1-FK7 klaszterben (n=13).
