Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Tanulmányok - Borbély Anna: Egyéni fenntartható kétnyelvűség (Individual sustainable bilingualism) 7
Egyéni fenntartható kétnyelvűség 23 Beszélőn belüli változások: egyéni klaszterbesorolás vs. húsz év A következőkben azt fogjuk elemezni, hogy a hét FK klaszterben milyen megoszlásban fordulnak elő azok az adatközlők, akiknek mindhárom időpontból vannak megfigyelései (2. ábra). A három terepmunka 99 megfigyelése a hét klaszterben úgy oszlik meg, hogy a „legrománabb” FK1, FK2, FK3 klaszterekben 22 megfigyelés van, a „középső”, de még román tendenciájú FK4 klaszterben 19 megfigyelés, végül a „legmagyarabb” klaszterekbe (FK5-FK7) 58 megfigyelés tartozik. Ez az eloszlás is igazolja, hogy a vizsgált román közösségben a román-magyar nyelvcsere folyamata összetett, de a befejező szakaszában található. A klaszterekbe rendezett megfigyelések eloszlásait a nyelvcserefolyamat trendjére vonatkozó feltételezés szerint elemezve kiderül, hogy csupán egy klaszterre, az FK6-ra jellemző, hogy a valóságos időben növekszenek a magyarra vonatkozó válaszok. Az ide tartozó megfigyelésekre jellemző egyértelműen a román-magyar nyelvcsere fokozatos és egyenes irányú folyamata: a nyelvcserefolyamat trend. A változásmozgás ebben a klaszterben veszíti el azt a dinamikáját, amely a többi klasztert még jellemzi (1. 2. ábra, továbbá alább, a 35. adatközlő egyedi esete is ezt támasztja alá, 3. ábra). A klaszterelemzés egy új eredménnyel egészíti ki eddigi tudásunkat. Eszerint a változásmozgás dinamikájának van egy határpontja, amely a nyelvcsere visszafordíthatósága szempontjából döntő jelentőséggel bír. Ez a határ jelzi, hogy meggyen g ü 1 a változás dinamikai lendülete, ennek következtében a nyelvcsere folyamata abba a fázisba jut el, amelyben a folyamat visszafordíthatatlanná válik és a lezáruláshoz jut. Fontos ennélfogva az FK1 és FK3, illetőleg az FK4 és FK5 klaszter egyazon változásmintázata is. (A 99 TI23-as megfigyelésből az FK2 klaszterbe egy sem került, de az egész korpuszból is csupán 7). Az FK7 klaszterbeli megfigyelések számának (húsz éves) csökkenése a terepmunka körülményeivel értelmezhető leginkább, hiszen román nyelven folyó interjú keretében történtek a válaszadások. Hipotetikusan megfogalmazható, hogy ugyanezek az adatközlők ugyanebben az időben magyar nyelvű interjúban gyakrabban adnak magyar válaszokat, mint a román interjúban. Ennek a szituációs tényezőnek a hatását figyelmen kívül hagyni nem lehet (1. akkomodáció-elmélet).
