Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Tanulmányok - Borbély Anna: Egyéni fenntartható kétnyelvűség (Individual sustainable bilingualism) 7
Egyéni fenntartható kétnyelvűség 19 szabad figyelmen kívül hagyni Bartha (2002) általános megállapítását sem, miszerint: „a magyar iskolák nem kis részében az esély- és jogegyenlőség még mindig csak mint kívánalom áll szemben a kulturális és nyelvi sokszínűséget elutasító magatartással”. A következőkben az életkor és a román házastárs változókat vizsgáljuk meg részletesebben, úgy hogy az összefoglaló FKS skála indexet hat összetevőjére (hat nyelvszociológiái változóra) „bontjuk”, így keresve az összefüggéseket (vö. 4. és 5. táblázat). Mindhárom terepmunka mintájában az életkorral három (román nyelvválasztás a családban és az egyházban, illetve az attitűdök), a román házastárssal két (román nyelvválasztás a családban és az attitűdök) nyelvszociológiái változó mutat szignifikáns kapcsolatot. Az 1. ábra alapján kikövetkeztethető, hogy a nyelvválasztás a családban változó magas (2-nél nagyobb, vagyis a magyar felé húzó) értékei az idősek és a román házastárssal élők esetében a legritkábbak. Ez az eredmény is mutatja, hogy a társadalmi változások eredményeként egyre gyakoribb román-magyar házasságok milyen komoly változást hozhatnak abban, hogy az egyének miként beszélnek otthonaikban. Lényeges továbbá az is, hogy az idősek és a román házastárssal élők pozitív attitűdökkel rendelkeznek a román nyelv iránt, mivel a kapcsolat mindhárom időpontban szignifikáns. tényezők eredményeként is, napjainkban a román iskolába járó gyermekek már úgy kezdik az iskolát, hogy otthon szinte mind csak magyarul beszélnek. A tanulmányban ismertetett LongBiLing kutatás másik mintája a település román általános iskolájában készült trendkutatáshoz kapcsolódik. Ez a longitudinális minta a terepmunkák idején tanuló felső tagozatos tanulókból tevődött össze. A vizsgálatban egy 100 képet megnevező teszt felvételére került sor, azzal az instrukcióval, hogy románul kell megnevezni a képeken látottakat. Az értékelhető válaszok közül a teszthelyzetben aktiválható román szavak egyrészt az otthon használt nyelvjárási szavakból, másrészt az iskolában tanult sztenderd szavakból tevődtek össze. A válaszok között előforduló magyar szavak a nyelvcsere térnyeréseként értékelhetők. A következőkben bemutatott TI és T2 iskolai minta néhány vizsgálati eredménye annak illusztrálását szolgálja, hogy kiderüljön: az otthoni román nyelvhasználat hiányát az iskola nem tudja pótolni, így a fenntartható kétnyelvűséget sem képes hatékonyan támogatni. A szóteszt román nyelvű válaszai közül a nyelvjárási válaszok száma átlagosan 14 (TI) és 4 (T2) volt, a sztenderd válaszok száma átlagosan 34 (TI) és 31 (T2) volt. A magyar válaszok száma átlagosan 46 (TI) és 61 (T2) volt (vö. Borbély 2005a).
