Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Tanulmányok - Borbély Anna: Egyéni fenntartható kétnyelvűség (Individual sustainable bilingualism) 7
14 Borbély Anna identitás felvállalása, a román nyelvre utaló attitűdkérdések, illetve a román nyelvtudás (1. A-F). A) Az otthon-család nyelvhasználati színtéren vizsgált négy nyelvválasztási szituáció: testvér (1. Melléklet, 1. kérdés), házastárs (1. 2. kérdés), gyermek (1. 3. kérdés), unoka (1. 4. kérdés). B) Az egyház nyelvhasználati színteret a templomi szertartás előtt és után a hívőkkel/hívőtársakkal folytatott beszélgetések (1. 5. kérdés) és az ima nyelvválasztási szituáció (1. 6. kérdés) képviseli. C) Az írás-olvasás nyelvválasztásáról összesen két kérdés válaszai kerültek be (1. 7.12 és 8. kérdés). D) Az identitás változóra utaló kérdés (1. 9. kérdés). E) A három attitűdváltozó kérdése (1. 10., 11. és 12. kérdés). F) A nyelvtudást mérő önértékelő teszt13 román nyelvre vonatkozó válaszai (1. 13a). Nyelv(választás)i szintek értékskálája A nyelvválasztási változóknál a nyelvi szintek a három beszédmódra vonatkoznak: román egynyelvű, magyar egynyelvű és román-magyar kétnyelvű beszédmód (vö. GROSJEAN 1995: 261-264). Ezek kódértékei: (1) románul; (2) románul és magyarul; (3) magyarul. Mivel ezen értékek átlagolva lesznek, az eredményeket mindig úgy kell értelmezni, hogy minél jobban közelítenek az átlagok az 1- es értékhez, annál inkább jellemzi az adatközlőt „románságának” - nyelvszociológiái változók szerinti - megőrzése és ezáltal a fenntartható kétnyelvűség. Ugyancsak háromszintűek a válaszok az identitásra és az attitűdökre vonatkozó változóknál. A nyelvtudás változónál az ötfokú értékskálát lineáris transzformációval ugyanilyen skálára hoztuk, így az 1 -es érték lett ennél a változónál is az FKS legerősebb románság értéke, mely az 5-ös román tudást jelöli (vö. 2. táblázat, n=61). így tehát az 1 az FKS legmagasabb szintjének értéke, a 2 az FKS közepes szintjének értéke és a 3 az FKS legalacsonyabb szintjének értéke (vö. 1. ábra). A 181 longitudinális megfigyelés FKS átlagértékei az FKS indexek. Minden megfigyelés rendelkezik egy FKS indexszel. A továbbiakban a két tizedes pontosságúra alakított FKS skálán, a megfigyelések sorrendjének értelmezését technikailag megkönnyítendő, hat szintet (övezetet) definiáltunk a 181 index sorba rendezésekor: 1 = 1-1,33; 2 = 1,36-1,64; 3 = 1,67-2; 4 = 2,01-2,33; 5 = 2,36-2,66; 6 = 2,67-3. Ennek megfelelően az 1-3 12 A kérdőívben feltett „Kinek szokott románul levelet írni?” kérdésre kapott válaszok az olvasás változóhoz igazítva, a skálában alkalmazott kódolási rendszer szerint lettek átalakítva ekképpen: szokott-e írni, 1 = igen, 2 = nem. Az nyelvtudást mérő ötfokú önértékelő teszt Gál (1979) vizsgálata alapján készült. 13
