Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Tanulmányok - Borbély Anna: Egyéni fenntartható kétnyelvűség (Individual sustainable bilingualism) 7
10 Borbély Anna csere folyamatával párhuzamosan (vő. Borbély 2014: 92). Néhány kvantitatív szociolingvisztikai módszer az egyéni nyelvhasználat kutatásához Az egyéneket összetett módon számos társadalmi, földrajzi és demográfiai változó rendezi rétegekbe, csoportokba (például a lakhely, az életkor, a társadalmi nem, a család társadalmi-gazdasági háttere, az iskolázottság, a foglalkozás stb.) szerint. A szociolingvisztikai kutatások a nyelvi rétegződést különböző nyelvi változók mentén, a társadalmi rétegződés modelljének összefüggésében vizsgálják (pl. Labov 1965, 1972; Kontra szerk. 2003). Például a BUSZI-2 vizsgálat a foglalkozási kategóriák hatását, a szociolingvisztikai interjú módszerével, különböző nyelvi változók variabilitásának összefüggésében kutatja (KONTRA 1987). Az általunk vizsgált nyelvi változók közül például a (nék) változó esetében a gyári munkások szignifikánsan több nemstandard [nák] választ adtak, mint a tanárok és az egyetemi hallgatók. Ebből következően tehát a (nék) változó jelöli, differenciálja ezeket a társadalmi csoportokat (BORBÉLY 2009). Egy másik tanulmány (BORBÉLY - Vargha 2010) az öt foglalkozási csoportba sorolt 50 adatközlő összefüggésében az ún. formális / kiesés százalékos arányának változatosságát vizsgálja. Az eredmények szerint a formális / kiesés három csoportba rendezi a foglalkozási csoportokat. VARGHA (2005)7 dolgozta ki a statisztikai osztópontelemzés új módszerét, amellyel igazolhatóvá vált, hogy a formális / kiesés arányának értékskáláján van két olyan övezet, ahova bizonyos foglalkozási csoportba tartozó adatközlők (tanárok, egyetemi hallgatók, illetve szakmunkástanulók) értékei nem kerülnek. Az eredmények szerint a nyelvi variabilitás szabályszerűségének leírása nem egyértelmű és egyszerű, az ugyanabba a foglalkozási (társadalmi) csoportba tartozó beszélők nyelvhasználata eltérhet, ha az egyének pl. az iskolázottsági szintek, a szocializáció, az életmód, a nyelvi háttér szerint is különböznek egymástól. Ugyanakkor bizonyos foglalkozási csoportba tartozó beszélők nyelvhasználata kevésbé változatos. Az eredmények ellene 7 Vargha (2005) kvantitatív változók értékskáláján kvalitatív jellemzőkben eltérő övezetek feltárására dolgozta ki az osztópontelemzés módszerét, melyet sikeresen alkalmazott pszichológiai csoportok diszkriminációjára kvantitatív változók segítségével (Vargha 2008). Ez a módszer a ROPstat programcsomagba is be van építve (Vargha 2007) és az a lényege, hogy az elemzés során a függő változó értékskáláján a program megkeresi azokat a pontokat (ezek az ún. osztópontok), amelyek a megadott csoportokat statisztikai kritériumok szerint a legélesebben, leghatékonyabban különítik el. A statisztikai kritérium az, hogy az osztópont olyan határvonalat képezzen a függő változó értékskáláján, mely jól diszkriminálja az összehasonlított csoportokat: egyesek dominánsan ez alatt, mások dominánsan e felett helyezkednek el.
