Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)

Tanulmányok - Honti László: Észrevételek az uráli számnevekről (Notes on the Urálié numerals) 31

Észrevételek az uráli számnevekről

53-(ә)п, -пз ’-ba, -be’ latívuszrag (több nyelvjárásban is): KU möthßnnáлэß stb. ’18 (o: második tízbe nyolc)’ (КЕМ 488a), So ßäijnä'jkßä stb. ’21 (о: harmincba egy)’ (КЕМ 27b),-пә1 ablatívuszrag az *ӓгәу ’több’ határozószóval kombinálva az északi nyelvjárásokban: LO Hyusri4-äriy-ü(kßä (attr.) ’21 (o: húsztól több egy [= eggyel])’ (КЕМ 85b),

jä ’és’ kötőszóval a keleti, a nyugati és az északi nyelvjárásokban: К khos jä nellou ’28’ (MK 129a), LM khüs jä kitä (~ kfnls kitä) ’22’ (MK 129a), LU setißkitte (nem-attr.) ’hundertundzwei’, LO ianiysätiakitiy (nem-attr.) ’hundertundzwei’ (КЕМ 218b), N xus jä kit? stb. ’22 (o: húsz és kettő)’ (MK 129a),

kapcsoló elem nélküli egyszerű addíció (több nyelvjárásban is), pl. TJ kósü/ stb. ’21 (o: húsz [és] egy)’ (КЕМ 27b, 367b).

Megjegyzendő, hogy ezen vogul számnévi szerkezetek szinte mindegyikének megvannak a tükörképeik az osztjákban (1. Honti 1986: 76-77, 1993: 169-171, 173-175).

2.4. A mágikus 7 szerepe a vogulban és az osztjákban

Némelyek azzal számoltak, hogy a néphitben kétségtelenül mágikusnak minősülő számok garmadája egyikének, a 7-es számnak kitüntetett szám- és számnévrendszerbeli funkciója volt, vagyis hogy nyelvcsaládunkban (is) lehetett hetes szám- és számnévrendszer (erről 1. Honti 1993: 37-38). „Die 7 nimmt im Aberglauben vieler Völker der Welt eine besondere Stellung ein, da sie vermutlich die verbreitetste magische Zahl ist. Dies aber führte nicht zur Entstehung des Siebener-Zahl(wort)systems, obwohl mehrere Sprachen dessen »verdächtigt« wurden. »Ein Siebnersystem ist bis jetzt nicht bekannt« (Michel 1941: 8). Sommer wußte anscheinend nichts von der Ansicht der Finnougristen und Paläosibiristen, daß es in diesen Sprachen einst ein Siebener-System gegeben habe, als er äußerte: »Es ist meines Wissens noch niemandem eingefallen, die „ausgezeichnete” und „heilige”, aber rechnerisch praktisch unbequeme Zahl „Sieben” jeweils als Grundlage zu einem Siebenerzählungssystem oder umgekehrt als Herleitung aus einem solchen zu betrachten« (Sommer 1950: 64). »Кажущаяся независимость числа 7 как магического от счетных операций подкрепляясь тем, что сведений о семиричных системах до нас почти не дошло. Следы этой архаичной системы счисления теперь обнаруживаются в древнемонгольском... и кетском... языкшх, т. е. ... сравнительно на небольшом расстоянии« (Frolov 1974: 141). Als Argument für das Siebenersystem im Ketischen wurde vorgebracht, daß ’8’ und ’9’ bezogen auf ’10’, ’18’ und ’19’ auf ’20’, ’80’ und ’90’ auf’100’ gebildet werden (Karger 1934: 231-232), und weiter: »Характерной особенностью енисейских языков (как и других того ареала) является семиричный счет, сказывавшийся в совподении основ о:н ’7’ и о:н ’много’ и в сакральной роли числа ’7’« (Ivanov 1976: 14). Nach