Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Finnugor etimológiai szótárak (Finno-Ugric etymological dictionaries) 33

50

Maticsák Sándor

magyarázatot is feltünteti. Több szónak Mägiste maga kutatta fel az eredetét. Sokszor sorakoztatta fel ellenérveit a SKES álláspontjával szemben, pl. az du ’udvar’ vagy halhatna ’eltéved’ szavak esetén.

Seppo Suhonen (1986: 228) nagyon találóan „a fmnugrisztika legnagyobb egyszemélyes munkájának” nevezi Mägiste szótárát. A hatalmas mennyiségű anyagot bemutató szótár nem befejezett állapotában is páratlanul értékes mű, amely ma is fontos forrása az észt szótörténetnek. Örvendetes, hogy a Finnugor Társaság az olvasó elé tárta Mägiste véglegesen sajnos meg nem szerkesztett művét.

9.2. Ecsti keele ctümoloogiline teatmik. Mägiste kéziratának gondozója, Aló Raun (1905-2004) még 1982-ben megjelentette saját müvét, az észt nyelv etimológiai zsebszótárát. A Torontóban napvilágot látott, közel 220 oldalas, kisméretű kötet kb. 5800 címszót tartalmaz. A nagyszámú adat szerepeltetése azonban sok szempontból szigorú korlátok felállítását követelte meg a szerzőtől. Az egyik legfontosabb a szóanyag szelektálása volt. A szójegyzék nem tartalmaz idegen szavakat, sem a nyelv későbbi korszakából származó jövevényszavakat. Hiányoznak továbbá a szakszavak és a modern kifejezések is. A szótárban nagyon kevés az onomatopoetikus anyag.

A mű célközönsége az észt nyelv története iránt érdeklődő „művelt nagyközönség”, amely a szerző szándéka szerint a szótáron keresztül fogja megismerni az észt ősi szókincsét és a fontosabb jövevényszórétegeket. Ez az elképzelés azonban már nem tükröződik a szócikkek felépítésén, amelyek szinte minden esetben egyetlen egy sort tesznek ki, és értelmezésükben nagymértékben kell támaszkodni a rövidítésjegyzékre, valamint alapvető nyelvészeti és nyelvtörténeti ismeretekre, pl. käänama lmsm-?prm. vd. tsääntää; siigav lmsm: sm. syvü (azaz a käänama ’hajlít; fordít’ balti finn, talán van megfelelője a permi nyelvekben, vö. vót tsääntää; a siigav ’mély’ balti finn, vö. fi. syva).

A címszót a rokon nyelvek felsorolása követi. Itt csupán az adott nyelvek rövidítései állnak, a jelentések feltüntetése és minden további magyarázat nélkül, egyetlen rokon nyelvből hozott példával, pl. kints e-sm-ing-krj-aun.: sm. kinttu; kársima vlgsm-lp.: lpR kierdet; kiüt ur.: ung. kígyó (azaz kints ’comb’ észtfinn-inkeri-karjalai-aunuszi, vö. fi. kinttu ’térdhajlás’; kársima ’tűr, elvisel’ finn-volgai-lapp, vö. svédlapp kierdet; kiiii uráli, vö. magy. kígyó).

Jövevényszavak esetén a < jelet követően az átadó nyelv rövidítése, majd az eredeti szóalak áll, jelentés nélkül. A szócikkek nem tartalmaznak semmilyen más magyarázó részt, s terjedelmi okokból nincs lehetőség az esetleges alaktani vagy szemantikai változások bemutatására sem.

9.3. Eesti etümoloogiasönaraamat. Ez a mű időrendben harmadik az észt etimológiai szótárak sorában, de az első Észtországban összeállított és megjelentetett mű (2012). A mintegy 6600 címszót tartalmazó kötet előmunkálatai az 1970-