Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Tolcsvai Nagy Gábor: Az igekötő + ige szerkezet szemantikája (The semantics of pre verb + verb constructions) 187
Az igekötő + ige szerkezet szemantikája 215 A 16. ábra a megy ige jelentésszerkezetét mutatja be. A belső négyszögek az egymásra következő pillanatnyi állapotok közül hármat reprezentálnak, a 3D tér megismerési tartományaként, a vastagabb karika a trajektor (elsődleges figura, tr), a mozgást végrehajtó dolog, az első, baloldali vékonyabb karika az első landmarkot (Imi) jelöli, ez a mozgás kiindulópontja vagy az ahhoz közel eső térbeli hely, az ösvény kezdő része, a második, jobboldali vékonyabb karika a második landmarkot (lm2) jelöli, ez a mozgás végpontja vagy az ahhoz közel eső térbeli hely, az ösvény befejező része. A szaggatott nyíl az ösvény (útvonal) jele. 16. ábra A megy sematikus ábrája Korábban bemutatott leírása szerint a be igekötő elsődleges jelentése: egy entitás (elsődleges figura, trajektor, tr) térben vízszintesen befelé irányul, egy ösvény elején, kezdő pillanatnyi állapotban kívül van egy körülhatárolt téren, az ösvény végén belül van a körülhatárolt téren, a feldolgozásban úgy, hogy az öszszes köztes pillanatnyi állapot egyetlen szerkezetben kumulatív módon jelen van. Az elsődleges figura (trajektor) jellegzetesen körülhatárolt, mozgatható fizikai tárgy, a két landmark (másodlagos figura) egyike az ösvény kezdőpontja, a körülhatárolt fizikai téren kívüli tér; a másik az ösvény végpontja, körülhatárolt fizikai tér, amelynek határai átjárhatók, és amelybe fizikai tárgyak férnek. A 17. ábra a be igekötő sematikus jelentésszerkezetét mutatja be. A vastagabb karika az útvonalon végighaladó dolog jele (trajektor, tr), a nagyobb karika a második landmarknak, az útvonal végének, egyúttal a körülhatárolt téren való bentlevésnek a jele (lm2), a trajektor és a második landmark körül lévő tér az első landmarknak, az útvonal kezdetének, egyúttal a körülhatárolt téren való kívüllevésnek a jele (Imi)
