Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Tolcsvai Nagy Gábor: Az igekötő + ige szerkezet szemantikája (The semantics of pre verb + verb constructions) 187
Az igekötő + ige szerkezet szemantikája 193 időhöz viszonyítva válik temporálissá. Az időhöz viszonyított állapotszekvencialitást jelöli az ige. Az időbeli viszony temporális, szekvenciális, folyamat jellegű összetevői általában részletes kidolgozást kapnak az ige eseményszerkezetében. Az időbeli viszony nem azonos a mondatbeli lehorgonyzó deiktikus igeidővel. Például a megy ige inherens időleképezése a mozgás időtartamára vonatkozik. Ez a valamilyen időtartam alatt végbemenő folyamat megtörténhet a beszédidővel egyidejűleg vagy a beszédidőhöz képest korábbi időben megkonstruálva, úgy, hogy magában a folyamat idejében nem történik változás: a) Sok ember megy az utcán; b) Sok embert ment az utcán. Az eseményszerkezet az egymást követő elemi állapotok változási, átalakulási jellemzőiből, a folyamat nagyobb jellegzetes részeiből áll. Például a fog ige eseményszerkezetének legfontosabb összetevői a következők: a cselekvő mint elsődleges figura kézben tartja a másodlagos figura által reprezentált körülhatárolt fizikai tárgyat. A prototipikus ige jelentésszerkezetében két résztvevő időbeli viszonya fejeződik ki. A két résztvevő sematikusan, alszerkezetként jelenik meg a teljes jelentésszerkezetben. A sematikus résztvevők figurák az ige jelentésszerkezetében. A figura olyan dolgot jelöl, amely csak sematikusan, legalapvetőbb tulajdonságaiban kap fogalmi képviseletet az ige jelentésében. Az alábbi igék után a névmások nevezik meg sematikusan a figurákat. (1) esik-valami van - valami, valahol fut - valaki, valahová, valahonnan fog - valaki, valamit megy - valaki, valahová kinyit - valaki, valamit A figura dologként vagy dologszerűként konceptualizált entitás, főképp fizikai tárgy, „elvont” tárgy, hely, idő. Sematikusan: VALAKI, VALAMI, VALAHOL, VALAMIKOR. A figurák egymáshoz és az eseményszerkezethez viszonyulnak, sematikus szemantikai tartalmukat a figura dologfogalmában ezek a viszonyok profilálják. A sematikus figurák nem azonos szerepűek és jelentőségűek az ige jelentésszerkezetében. A trajektor, az elsődleges figura a figyelem előterébe kerül a beszélő figyelemirányítása révén, míg a landmark vagy landmarkok, a másodlagos figurák a trajektor viszonyítási fogalmai, azok az előhívott fogalmak a konstruálásban, amelyekhez képest kerül előtérbe a trajektor. Például a fog ige jelentésszerkezetében résztvevő a valaki és a VALAMIT. A VALAKI sematikus jelentése itt a következőket tartalmazza: cselekvő (prototipikusan emberi lény), aki saját akaratból és energiaforrásból végrehajtott kézmanipulációra, specifikusabban valaminek a kéz általi fogására képes. Ezt a résztve-
