Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)

Tanulmányok - Kelemen Ivett: Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban (The morphosemantics of pluratives in Northern Sami) 171

Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban

177

ta”). Általában ezeknek a szavaknak az értelmezésében a kontextus segíthet: Matin ja Maijan häät pidettiin kotona ’Matti és Maija esküvőjét otthon tartották’. Ezzel szemben: kaikkien sisarusten häät pidettiin kotona ’minden testvér esküvőjét (= esküvőit) otthon tartották’ (Ingo 1978: 43).

Ebbe a csoportba tartozik a valjaat ’lószerszám’ szó is, amely szintén kötelező többes. Egyes számban csupán a lószerszám konkrét részeinek megnevezése történik: mahavyö ’hám’, luokki ’hámiga’. Viszont a valjaat szó esetében a többes jelentés és a numerus közötti kapcsolat kissé más, mint a häät szó esetén, a lószerszámhoz ugyanis alapvetően több elem kapcsolódik: kantár, hám, zabla stb. Tehát az meat luokit ’több hámiga’ és az useat valjaat ’több lószerszám’ értelemszerűen nem ugyanazt a jelentést hordozza. Hasonló a helyzet a kahvikalut ’kávéskészlet’ esetében is (ekkor a készlethez ugyanis tartozik egy csésze és egy alátét - vagy akár ezekből több is) (Ingo 1978: 44).

Érdekes jelenség, hogy noha a häät és a valjaat önálló szóként mindig többes számban használatos, addig összetett szavak előtagjaként egyes számban állnak: hääpuku ’esküvői ruha’, hääyö ’nászéjszaka’, valjasrasva Tószerszámzsír’.

További finn példák Ingo alapján: aivot ’agy’, bailut ’táncesemény’, housut ’nadrág’, kapiot ’kelengye’, kasvot ’arc’, kemut ’vendégség’, kihlat ’jegyajándék’, markkinat ’piac’, nivukset ’ágyék’, nojapnut ’korlát (sportban)’, pihtimet ’fogó’, sakset ’olló’, silat ’szügyhám’, sisälmykset ’belek, zsigerek’, syömingit ’lakoma’, tamineet ’öltözék’, turkibet ’szőrme, prém’, vyöteiset ’derék’.

Az észtben ebbe a csoportba sorolhatók (Palo alapján) az andmed ’tudás’, annaalid ’évkönyv’; hikiinid ’bikini’, elejad ’pelyva’, heitmed ’maradék, hulladék’, junksed ’haj’, kihlad ’eljegyzés’, memuaarid ’emlékirat’, omaksed ’hozzátartozók’, prillid ’szemüveg’, piiksid ’nadrág’, rangid ’hámiga’, saksid ’olló’, tangud ’dara’, veimed ’kelengye’ szavak.

Az észtben olyan speciális plurale tantumokkal is találkozhatunk, melyeknek a nominativusi alakjuk általában hiányzik, de egyéb singularisi esetekben (különösen helyhatározókban) jelen vannak: röuged [Pl] ’himlő’ ~ rőugetes [InessSg] ’himlőben’, leetrid [Pl] ’skarlát’ ~ leetritesse [IllSg] ’skarlátba’ (Palo 1999: 17).

A „valódi” plurale tantum kategóriája a mordvinban is megfigyelhető, pl. kalgomat ’herezacskó’, ponkst ’nadrág’. Ide főként orosz eredetű szavak sorolhatók, olyanok, amelyek már az átadó nyelvben is többes számban álltak. A mordvin az orosz pluralisjelet a saját -/ szuffixumával helyettesítve már eleve többes számban vette át e szavakat: botat ’sárcipő’ < or. боты, drogat ’parasztszekér’ < or. дроги, duyt ’illatszer’ < or. духи, gonkat ’verseny’ < or. гонка, kalosat ’kalucsni, sárcipő’ < or. калоша, kal’sont ’fehérnemű’ < or. кальсоны, kandalai ’bilincsvas’ < or. кандалы, kánikulát ’szünidő’ < or. каникулы, kl’escat ’harapófogó’ < or. клещи, konkat ’korcsolya’ < or. коньки, nosilkat ’hordágy’ < or. носилки, scipcat ’harapófogó’ < or. щипцы, t'iskat ’satu’ < or. тиски, trusikí ’alsónadrág’ < or. трусики, usat ’bajusz’ < or. усы, vibort ’választások’ < or. выбо-