Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Szemle, ismertetések - E. Kiss Katalin - Hegedűs Attila (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia (Linguistic theory and diachrony) (Farkas Judit) 529
Szemle, ismertetések 531 válthatta ki az ösmagyar kor folyamán az ugor alapnyelvből örökölt igevégü mondatszerkezet [...] (topik)(kvantor)(fókusz)VX-ként való újraelemzését” (9. o.). Bácskai-Atkári Júlia a magyar hasonlító mellékmondatok élén lejátszódott szintaktikai változást tárgyalja, és szintén a mondattan a témája a korábban már említett Hegedűs Veronika által írt kötéselméleti tanulmánynak, valamint Gerőcs Mátyás, illetve Horvát Laura aspektussal foglalkozó írásának, akárcsak Eitler Tamás angol szórendi témájú cikkének. A korábban már szintén említett ige(név)i konstrukciókat tárgyaló két tanulmány (Tóth Ildikóé és Nádasi Péteré) is ehhez a területhez tartozik. A kötet bevezetőjének áttekintését minden olvasó számára határozottan javaslom, mert ebben minden tanulmány lényege röviden és frappánsan össze van foglalva, így az érdeklődő olvasó könnyen kiválaszthatja, hogy mi az, ami leginkább érdekli. A különféle cikkekhez írt rövid összefoglalók mellett az egyik szerkesztő, E. Kiss Katalin néhány, az írásokat nagyobb összefüggésbe helyező mondata is figyelmet érdemel, melyek pontosan azt világítják meg, hogyan illik az adott cikk egy adott (generatív, nyelvtipológiai stb.) elméletbe, illetve magába a kötetbe. A kötetben olyan írások is helyet kaptak, melyek nemcsak témájuk, de a kutatásban alkalmazott módszertanuk miatt is érdekesek. így például Eitler Tamás tanulmányában szociológiai nézőpontból és komoly statisztikai elemzéseket bevetve tárgyalja az angol V2-es és V3-as szórendjének versenyét, míg Juhász Dezső a nyelvföldrajz irányából közelíti meg a nyíltabbá válás klasszikus kérdését romániai magyar területen. A tanulmányok mindegyike a maga módján innovatív, hiszen a modern nyelvészet eszköztárát nyelvtörténeti jelenségek leírására használja, és ez egyáltalán nem tekinthető (még) szokványosnak; így méltán lehet érdekes mind a nyelvtörténészeknek, mind az elméleti nyelvészeknek. Farkas Judit