Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Szemle, ismertetések - Keresztes László: Bevezetés a mordvin nyelvészetbe (Introduction to Mordvin linguistics) (Janurik Boglárka) 504
510 Szemle, ismertetések Keresztes által használt számkódok feloldása szerepel táblázatba rendezve, amely szintén megkönnyíti az új típusú jelölési rendszer befogadását. 9. Keresztes munkája nagyon alapos áttekintést ad a mordvin nyelvváltozatok rendszeréről és történetéről, magyar nyelven ez a legterjedelmesebb összefoglaló munka, amely az elmúlt évek kutatási eredményeit (habár nem minden részterület esetében) tartalmazza. Amellett, hogy a kötetet fontos összefoglaló és hiánypótló munkának tekintem, mégis néhány kritikai megjegyzéssel kell élnem. A könyv felépítése és tartalma aránytalan, egyes részek részletesebben ki vannak dolgozva, míg például a szintaxist tárgyaló rész meglehetősen rövid. Felmerül a kérdés, hogy a szerző kötetét tudományos monográfiának vagy inkább egyetemi tankönyvnek szánta-e. A kötet tankönyvjellegét erősíti, hogy a folyó szövegben elenyésző számban találhatunk hivatkozásokat, a továbbvezető irodalom a fejezetek végén szerepel. Következetlen a hivatkozások rendszere, ugyanis arra is találhatunk példát, hogy a szakirodalmi utalás a tudományos szakmunkáknak megfelelően szerepel a szövegben. Érdemes lett volna egyfajta rendszerhez ragaszkodni. Egyes fogalmak félkövér szedéssel ki vannak emelve a szövegből, ezzel a megoldással is inkább tankönyvekben találkozhatunk. Ugyanakkor a szerző olyan fogalmakat használ további magyarázat nélkül, amelyeket csak a finnugor nyelvek és a finnugrisztikai szakirodalom behatóbb tanulmányozása után lehet megérteni. A teljesség igénye nélkül: proto-lapp hipotézis (12. oldal), palatális attrakció (20), sandhi (21) lapp allegro-vokális (34) — a szövegben ezekre nem kapunk magyarázatot. A továbbvezető irodalomból ezeknek a terminusoknak a jelentése valószínűleg kideríthető, de egy tankönyvtől elvárható lenne, hogy ilyen alapvető fogalmakat megmagyarázzon. Bevezető tankönyvben, amely alapvetően magyar anyanyelvűeknek, illetve magyarul szakszövegeket olvasó közönségnek íródott, meglátásom szerint nem illik idegen nyelvű szövegeket fordítás nélkül idézni. (Az 51. oldalon egy bekezdésnyi finn idézet szerepel fordítás nélkül.) Ezenkívül kifogásolható az egyes finnugor népek külső elnevezéseinek alkalmazása. A külső elnevezések pejoratív voltára maga a szerző is felhívja a figyelmet a mordvin népnévről szólva, ugyanakkor a többi finnugor nép esetében következetesen a külső, szerintem megbélyegző elnevezést alkalmazza (például cseremisz és lapp). Összefoglalva Keresztes könyvét fontos hiánypótló munkának tekinthetjük, azonban ahogy ismertetésében Fejes is felvetette (http://www.nyest.hu/renhirek/ bevezetes-a-mordvin-nyelveszetbe), felmerül a kérdés, kit tekint a szerző a könyv célcsoportjának. Egy következő kiadásban érdemes lenne ebből a szempontból egységesíteni a könyv arculatát. Janurik Boglárka
