Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Tanulmányok - Honti László: Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *3m3 és *C(3)m3 szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához (On the relation between PU/PFU/PUg *3m3 and *3m3 and their Hungarian reflexes) 7
28 HoNTi László ma. csom-ó, [25] U *silmä ’Auge’ (>*sil’mä) > votj. sin {sinm-), sin (sinnt-), zürj. sin {sinm-), osztj. sem, vog. sam, ma. szem] [43] U *siöä(-me) (*süöä(-me)) > *siöä(-me) (*süöä(-me)) ’Herz’ > cser. süm, osztj. sém, vog. sam, ma. szív, R szű. De a részleges asszimiláció sem mindig következett be, és így a *C > */' > *0 sem: [26] FU *nälmä ’Zunge’ > cser. jolmo, osztj. näbm, vog. nébm, ma. nyelv, R nyelő, [43] U *siöä(-me) (*süSä(-me)) ’Herz’ > votj. sulem, zürj. selem. Amikor viszont a *C vagy nem *j, vagy nem */’, vagy nem *л volt, vagy nem volt meg a feltétele a *C (= */, *á) > *C (= */’, * ő) mássalhangzóvá történő palatajizálódásnak, a magyarban (és esetleg némely rokonában is) megmaradt a C, pl. [28] Ug *wslm3 ’Blei’ > vog. wöbm, ma. ólom ’Blei’, [35] Ug *ala-ma (*а1з-тз) ’Einlage im Schuh (aus Heu)’ > osztj. [ләт, ma. alom, [36] Ug. * äh (*Ш(з)-тз) ’andere Seite’ > osztj. ӓләт, vog. äbm, ma. elv, elü, el. Persze e változás elmaradása sem volt törvényszerű, hiszen némely rokon nyelvben ilyenkor is tanúi lehetünk a szórványos *C (= */, *л) > j > 0 változásnak: [42] FU *оӧз-тз ’Schlaf; Traum’ > cser. от, ото, votj. um {umm-), um {unm-), zürj. on {опт-), osztj. ahm, ubm, vog. übm, ma. álom, [44] FU *wiÖ3(-rm) ’Knochenmark, Gehirn’ > cser. wim, votj. vijim, vim, zürj. vem, osztj. webm, vog. wähm, wäbm, ma. velő. Rédei plauzibilis magyarázata szerint az *lm, *l’m, *dm {*őm) mássalhangzókapcsolatokban ment végbe az */, */’, *ő (*<5) változása, legalábbis az őspermiben. Ezen őspermi mássalhangzó-kapcsolatok azonban részben U/FU/Ug *1зт, *1’зт, *ӧзт {*ӧзт) szekvenciákra mennek vissza. E kettősség oka nyilván abban található meg, hogy a ragozás során kiesett a magánhangzó, illetve a *Cm kapcsolat egyes esetekben feloldódott egy magánhangzóval (5) részben még az ugor alapnyelvben, részben az ugor nyelvek önálló életében, tehát: *Сзт > Cm (43, 46), ill. *Cm > Сзт (26, 27, 28, 29, 38). Az már az egyes szavak életében dőlt el, melyik tőváltozat szilárdult meg nominatívuszban (alapesetben). Ez érvényes a többi nyelvre is. 3. Következtetések Az U/FU alapnyelvi intervokalikus *m kettős magyar (m, *w) képviseletének okára egyelőre (?) valóban nem kínálkozik racionális magyarázat, míg а *С(з)тз szekvenciák esetében igen (1. itt a „2. Az adattár hangtörténeti értelmezése” pont alatt). Fentebb már utaltam arra, hogy a hagyományos rekonstruktumokkal kapcsolatban vannak kifogásaim, amelyeket tulajdonképpen már talán nehezebben hozzáférhető kiadványokban ismertettem, de aktuálisnak véltem azokat javítva, módosítva és átdolgozva megjelentetni e folyóirat ugyanezen számában, a „Hangtani és szemantikai megfelelés az uralisztikai etimológiai kutatásban” című dolgozatomban (1. a 43-60. oldalakon); ezen cikkem értelmében az itt felsorakoztatott alapnyelvi alakokban a *ő helyett *л, a *ó helyett pedig */ értendő.
