Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Szemle, ismertetések - Rogier Blokland: The Russian loanwords in literary Estonian (Csúcs Sándor) 337
Szemle, ismertetések 337 Anna Leena Siikala és Oleg Uljasev (Hantién monet maailmat -paikalliskulttuurit globaalistuvassa maailmassa, 149-170) azt vizsgálja, hogyan hat a globalizáció a szibériai őslakos osztjákokra. 1994 és 2004 közötti tanulmányútjaikon azt kutatták, hogyan keveredik a régi és az új, mennyiben őrződnek meg a régi hagyományok (kultikus helyek, férfi és női terek és szerepek), mennyiben él tovább a szellemek világa, egyáltalán: mennyire tud erős maradni a helyi kultúra a globalizációval szemben. Ildikó Lehtinen a kisebbségi népek, főként a cseremiszek identitását vizsgálja (.Identiteettiä etsimässä, 171-187), szól a fesztiválok és a múzeumok szerepéről, a falvak mindennapi életéről, Helena Miettinen pedig az inkeriek életébe enged bepillantást (Inkeriläisyyden kahdet kasvot, 188-199). A kettősség az inkeriek életének meghatározó része: Oroszországban „finnek”, Finnországban „oroszok”. A szerző vázolja az inkeriek rövid történetét az 1617 utáni betelepüléstől kezdve, szól az 1910-es évekről, amikor 140 ezren voltak, de a határok lezárulta után bekövetkező népességfogyás eredményeképp az 1980-as évek végére már csak 16 ezren maradtak, ráadásul a Szovjetunió széthullása után Finnország nagyon sok inkerit csábított haza az egykori anyaországukba. Mára - elsősorban az orosz nyelvű oktatásnak „köszönhetően” (a finn nyelvű oktatást 1938-ban szüntették meg) - az inkeriek már alig beszélnek finnül. Maticsák Sándor Rogier Blokland: The Russian loanwords in literary Estonian Harrasowitz Verlag, Wiesbaden, 2009. (Veröffentlichungen der Societas Uraló-Altaica 78.) 496 lap. A németországi Societas Uralo-Altaica nagy múltú és színvonalas sorozatában jelent meg Rogier Blokland terjedelmes (közel 500 lapos) monográfiája az észt irodalmi nyelv orosz jövevényszavairól. A könyv, mint az előszóból megtudjuk (7) a szerző 2005-ben megvédett PhD-értekezésének kissé módosított változata. A mű felépítése logikus, követi a jövevényszó-monográfiák hagyományos és jól bevált szerkezetét. A rövid bevezetést (1. Introduction, 11-16) az észt-orosz történelmi és nyelvi kapcsolatok bemutatása követi (2. Estonian-Russian historical and linguistic contacts, 17-57). Az értekezés legterjedelmesebb része érthető módon a jövevényszavak listája (3. The Russian loanwords in literary Estonian, 59-325). Ezt követi a szerző által összegyűjtött anyag elemzése (4. Analysis, 327-391) és a kissé talán rövidre sikerült összegzés (5. Conclusions, 393-397). A művet a felhasznált szakirodalom jegyzéke (6. References, 399-434) és a rövidítéseket, illetve a szómutatókat tartalmazó appendixek (7. Appendices, 435-498) zárják.
