Nyelvtudományi Közlemények 106. kötet (2009)
Tanulmányok - Csúcs Sándor - Molnár Zoltán: Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben (Alternative proto-forms in the Uralisches Etymologisches Wörterbuch) 7
Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben 51 A harmadik derivátum a kője ’Mann, Mensch’ U tőből. A fenti érvelés alapján a 2. szótagi e itt sem rekonstruálható. pis(e)-tä ’stellen, setzen, legen, hineinstecken’ FW Finn, pistä- ’stechen, stecken, stoßen Est. pista- ’stecken, stechen’ Lapp. N bäste- -st- ’be sharf enough (to), bite; be able in a position to, dare to; L paste- ’„beißen” = „greifen”, scharf sein’, pasiéi’scharf ’ К (1558) T ра,sie-, ’gut schneiden, scharf sein’, Kid. pa.sie/, ’scharf’ Tscher. KB piste-, U В paste- ’stellen, setzen, legen (KB U B), hineinstecken (KB U)’ Lehet, hogy a szó képzett, de a 2. szótagi e a finn-volgai alapnyelvben már aligha lehetett meg. tala(-s3) ’Stange, Gerüst; am Baum angebrachtes Gerüst; Hütte’ FP, ?fu Finn. talas (Gen. talaan) ’Stange od. Gerüst, worauf etw. getrocknet wird; am Baum angebrachtes Gerüst; Hütte’ tala, talo ’Haus, Bauernhof’ Est. talas (PI. talasid) ’Stellage, Baugerüst, tala (Gen. tala) ’Tragbalken, Streckbalken (an Brücken, Glockenstühlen)’, talu ’Bauernhof’ Wotj. S tills ’Hütte’, J M tills ’Zelt, Hütte (J), Wiesen-, od. Waldhütte’, Uf. tills ’ Waldhütte’ Wog. ? N LM tul ’Stange mit Lebensmittel; Stange, worauf man Fleisch aufhängt (N)’ Az UEW eljárásából nem világos, hogy a rekonstrukció, illetve az alternáció melyik alapnyelvre vonatkozik. Bizonyára arról van szó, hogy a rövidebb alak a finnugor, a képzett a finn-permi alapnyelvre rekonstruálható. Iems3 (Ieme-S3) ’(junge) Linde’ fw Finn. ? [lehmus (Gen. lehmuksen) ’Linde; Tilia ulmifolia’ Est. lőhme (Gén. lőhme), lőhmus (Gén. lőhmuse, lőhmukse) ’junge Linde ’] Mord. ? E levs, M Tevos ’Lindenbast’ Tscher. ? KB nemesta, nemes ta, U namaste, M nimista, В namaste ’abgehauene und abgeästete junge Linde’, lamaste ’abgehauener junger Lindenstamm’ A finn-volgai alapnyelvre csak a hosszabb alak rekonstruálható, a 2. nyílt szótagi magánhangzó kiesése a cseremisz kiválása után következhetett be. A kötőjel használata a 2. és 3. szótag határán tényleg apró technikai kérdés. Mondhatnánk, hogy ezzel jelöljük a képzőt, de azt is mondhatnánk, hogy nem hordoz információt, ha egyszer a 3. szótag mindig képző volt. tar3-k3 (tark3) ’Kranich’ FU Wotj. SK túri ’Kranich’ Syrj. S túri, P PO túri•
