Nyelvtudományi Közlemények 106. kötet (2009)

Tanulmányok - Csúcs Sándor - Molnár Zoltán: Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben (Alternative proto-forms in the Uralisches Etymologisches Wörterbuch) 7

Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben 13 A magyar ö és az ősszamojédra feltett ü (Janhunen 1977:79) támogatja, a permi г pedig nem zárja ki, hogy ebben a szóban is ü-t rekonstruáljunk az uráli alapnyelvre. sikée (sükée) ’Herbst’ FU Finn. syksy, syys (Gen. syyksen) ’ Herbst’ Est. sügis (Gén. sügise) Lapp. N cákYcá -ve-, L tjaktja, К (730) T cakc Mord. E soks, soks, éoks, M éoké, éoks Tscher. KB S3Z3, U éizS, M éizs, В sdzs Wotj. S sizil, К éizel ’id., im Herbst’, G siztl ’Herbst’ Ostj. V Vj soyas, DN séwss, О sus Wog. TJ tüks, KU täys, P täks, täks, So. taLs Ung. ősz A finny, a magyar ő és az obi-ugor alapnyelvre rekonstruálható ü (Honti 1982: 133) alapján tehetünk fel FU ü-t. Az előadottakhoz hasonló bizonyítékok alapján összesen 20 uráli (ebből biztos 15) és 26 finnugor (ebből biztos 18) etimológiában lehet alapnyelvi ü-t rekonstruálni. Ezek a számok elég nagyok ahhoz, hogy ne kételkedjünk abban: az uráli és a finn­ugor alapnyelvben volt ü fonéma. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden idetartozó esetben automatiku­san lehetne dönteni az ü javára. Például: éilk3- (éülk3-) ’fliegen, schweben FU Syrj. S éilgi-, Ud. éivgi ’schweben; (Ud. auch) langsam Vorbeigehen od. vorbeifahren’ Ostj. (1059) V 1ёуэ1- ’fliegen, Vj. jéydl- erschossen zu Boden fallen (Vogel); an­rennen, -stoßen’, DN téyot- ’fliegen’ Wog. TJ täwl-, KU So tiyl-, P tél- ’fliegen’ Ebben az etimológiában a zűrjén szavak г-ja г-re is visszamehet, és az obi-ugorra is i rekonstruálható. Mivel az egyeztetésnek több tagja nincs, az eredeti ü feltevése nem látszik indokoltnak. Vannak olyan esetek is, amikor a bizonytalanság (egyelőre) nem oldható fel: ir3- (йгз-) ’trinken’ U Mord. E M íredé- ’betrunken werden; an (Kohlen-) dunst erkranken’ Syrj. S P ires, PO oro’é 'Dünnbier, Kwaß’ Jur. О tjäer- ’trinken, einen Schluck tun Selk. Ke. ira- ’trinken; Ту. öra-, éra- ’juoda itsensä humalaan; sich betrinken Mot. urnia- ’trinken Karag. ursn- Taig. örsu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom