Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Elekfi László: A hatodik mondatrész (The sixth syntactic constituent) 45

Ezek után rövid áttekintést szeretnék adni arról, hogyan szerepel a tulaj donítmány ügye az újabb magyar nyelvtani elgondolásokban, végül szúrópróbaszerűen kitekintenék néhány külföldi, idegen nyelvű fejtegetésre. 4. A tulajdonítmány újabb magyar elgondolásokban 4.1. A magyar strukturális szempontú elemzések közül először is két fontos megközelítést látok érdemesnek figyelembe venni: Komlósy András könyvét 2001-ből, majd a valamivel korábbi Strukturális magyar nyelvtan mondattani kötetét (Kiefer 1992), valamint ennek sűrített, rövidített változatát (ÚMNy. 1998). 4.1.1. Komlósy könyvének címét (A lexikai-funkcionális grammatika mondattanának alapjai) és tárgyalásának fő szempontjait azért látom korszerűnek és előremutatónak, mert nagyban hozzájárul a szótárközpontú és a mondatközpontú nyelvtan erős közelítéséhez, sőt egybedolgozásához. A nem strukturalista alapokból kiinduló nyelvésznek mégis nehéz olvasmány, mert föltesz olyan előismereteket, amelyeket csak a strukturalista és generatív szemléletű elméletek (olvasmányok, tanfolyamok) adhatnak meg. Könnyebb követni Komlósy mondatstruktúra-fejezetét a Kiefer szerkesztette strukturális nyelvtanban, mint ebben az LFG rendszerét összefoglaló elméleti kötetben, amely két szerzőnek angol nyelvű munkáját adaptálja a magyarra. 4.1.2. Bevezetésében Komlósy (2001: 11; 1.1.1.1.2. Univerzalitás) az igét tekinti állítmánynak négy különböző (magyar, angol, német, orosz) nyelvből vett példákban annak a bemutatására (1.1.1.1.1. Variabilitás), hogy különböző nyelvi, szórendi megformálások is ugyanazt a mondanivalót tartalmazzák. Ezt a felfogást tükrözi a további megfogalmazás is, ahol Komlósy a mondatbeli három alapvető rendszer egyikét a prédi kát um-argumentum-viszonyokra vezeti vissza. Azt nem látom megokoltnak, hogy a következőkben az argumentumok thematikus szerepeinél (Komlósy 2001: 14) „logikai alany/tárgy" minőségről olvasunk. Rendben volna, ha a logikai alany 'megjelölő' értelmű volna, de nem tudom, a tárgy minőségében mi a szerepe a logikának. Van előzménye a szakirodalomban a logikai jelző ilyen használatának (Beckeraél is előfordul), -de erről később szólok. 4.1.3. Komlósynak már 1. jegyzetében van szó PRED jegyről, de csak később (78) magyarázza meg: olyan nyitott nyelvi egység, mely állítmányként kapcsolódhat egy argumentumnak nevezett nyelvi egységhez, gyakran akár olyanhoz, mely valóságos egyedet jelöl, tehát nem lehet predikátum. Az itt