Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Elekfi László: A hatodik mondatrész (The sixth syntactic constituent) 45

Harc a Nagyúrral; János megérkezése Pestre. Ezeket beosztja „A határozók elhelyezkedése" c. fejezetbe, és elkülöníti a fejezet bevezetésében elemzett való típusú igenévvel „jelzősített" és így főnév előtt álló határozóktól.1 A Magyar grammatika (Keszler 2000: 135) először a főnévi alaptagú szintagmák közt említi mint hátravetett határozót vagy jelzői értékű határozót, és mindjárt utána teszi ennek ,jelzősíthető" természetét illusztráló, jelzővé alakított szinonimáját {ház a sziklák alatt - a sziklák alatti ház). Majd később (354) a kétpólusú bővítményre ad ilyen példát: A nyaralás a Balatonnál igen jól sikerült. Ti. a Balatonnál határozó egyaránt kapcsolható a nyaralás igei főnévhez és az igét tartalmazó állítmányi részhez. M. Korchmáros Valéria (2006: 198) a határozói forma megőrzése mellett jelzői értékű határozóról szól (így megkülönböztetve a formai kategóriát a funkciótól és a pozíciótól), miután bemutatta (109) ezt a figurációt (más szóval akár: szekvenciát): Ha hitelkártyával vásárolunk —> vásárlás hitelkártyával —* hitelkártyával való vásárlás. 1.3. Behatóan és meggyőzően Kenései István boncolgatta Antal tanulmányát az Eötvös Collegiumban rendezett konferencián (2005. február 17.). Kimutatta, hogy különböző szempontok keverednek benne, nem tesz különbséget vonzat és szabad határozó közt, és nem látja a különbséget jelző és módosító között. Ez a dolgozat - szerintem és Kenései szerint is - nem egyenrangú Antal Lászlónak sok más, igen értékes és maradandó újításával. (A konferencia bő ismertetését lásd Pech Olivia 2006.) Kenései előadásának megjelent egy Békési Imre köszöntéséhez alakított változata Szegeden (Kenései 2006b). Értékes és helytálló részleteket találunk ugyan Antalnak ebben a könyvecskéjében is, például azt, hogy a mondatrész nem egyszerűen ilyen vagy olyan szófajjal vagy szófajokkal azonos, hanem ennek és még legalább egy másik mondatrésznek a viszonyából adódik - mindamellett a legtöbb ponton egyetértek Kenései kritikájával. 2. Hatodik mondatrész: a tulajdonítmány 2.1. Mégis beszélhetünk hatodik mondatrészről, de egészen más értelemben, mást nevezhetünk annak. Antalnak a sikerületlen kiegészítő elnevezését is (vö. Antal László 1985: 43) más, sokkal hagyományosabb értelemben célszerű használni, hiszen az általam javasolt név és besorolás nem is új, csupán a magyar nyelvtanok igyekeztek szinte már száz éve megszabadulni tőle, különösen Glosszáriumában azonban (896) téves az egyik példa: a ,jelzösítetlen" címszónál a jelzősített példák ismétlődnek.