Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Szemle, ismertetések - Ladányi Mária: Magyar nyelv (The Hungarian Language) (főszerk. Kiefer Ferenc) 417

is, hogy a szóköz marad ki két mondat között vagy egy írásjel előtt vagy után (65, 168, 218, 219, 263, 273, 278, 313, 338, 341, 343, 360 stb.), és az is, hogy kétszer lett szedve egy kifejezés (360) vagy egy egész sor (186-187). A 27. oldali a), illetve a 28. oldali b) példamondatok francia fordítása fel lett cserélve. Néha még a betűméret is ingadozik törzsszövegen belül (63, 157, 159); az erzamordvin tárgy kifejezéséről szóló írás (83-103) pedig teljes egészében kisebb betűmérettel lett szedve, mint a kötet többi tanulmánya. Az egységesség hiánya jellemzi az egyes dolgozatok végén szereplő irodalomjegyzékek megformálását és az idézőjeltípusok használatát is. A tipográfiai egységesség hiánya nyilvánvalóan abból fakad, hogy a kötet olyan tanulmányok gyűjteménye, amelyek eredetileg különböző folyóiratokban, kiadványokban jelentek meg - magától értetődő azonban, hogy illett volna egységes formátumúra alakítani az egész kötetet. A magyar olvasó számára különösen feltűnő, hogy a magyar nyelvi adatok nem ritkán rossz helyesírással vagy elgépelve szerepelnek a kötetben (ez a hiányosság annál inkább szembeötlő, mert például a finn adatok szinte kivétel nélkül hibátlanul vannak közölve). Ezek közül is a legkirívóbb példát Kosztolányi Dezső vezetékneve leírásának különféle változatai nyújtják: míg a helytelen Kozstolányi (337, 344, 345, 346, 348), Kozstoláanyi (344) és Kostolányi (56) írásmódok összesen tizenegyszer fordulnak elő a kötetben, a helyes, Kosztolányi alaknak mindössze három előfordulását találjuk (337, 338, 346). A mű érdemei azonban túlszárnyalják a fenti hiányosságokat. A „kis" és „nagy" uráli nyelvekben a nyelvi jelenségek igen széles skáláját meglepő részletességgel és szokatlan szempontokból is vizsgáló kötet nemcsak az érdeklődő francia olvasók számára lehet izgalmas olvasmány, hanem az uralisták számára is különleges nyelvészeti kalandokat ígér. Asztalos Erika Magyar nyelv Főszerkesztő: Kiefer Ferenc. A főszerkesztő munkatársa: Siptár Péter. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 1111 oldal 1. Bevezetés A „Magyar nyelv" nagy vállalkozás: 1111 oldalon, 32 szerző - a szerzőknek több mint a fele az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa, a többi szerző pedig zömmel egyetemi oktató, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem,