Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Szemle, ismertetések - Csúcs Sándor: Rédei Károly 394

legfontosabb nyelvtörténeti problémákat megoldották, bár azt természetesen ebben az esetben sem mondhatjuk, hogy a témakör lezártnak tekinthető. Itt mondanám el (bár az alább ismertetendő müvekre is érvényes), hogy Rédei etimológiai tanulmányaiban nemcsak a bennük rejlő hatalmas tudás lenyűgöző, hanem az a módszertani szigorúság és következetesség is, amely a legtöbb esetben támadhatatlanná teszi szófejtéseit. Az uráli nyelvek egymás közötti kapcsolataival foglalkozó művei közül első helyen említendő a vogul nyelv zűrjén jövevényszavait tárgyaló, 1967-ben megvédett nagydoktori értekezése, amelynek a kor legkiválóbb finnugor nyelvészei, Fokos Dávid, Kálmán Béla és Vasilij Lytkin voltak az opponensei. Az értekezés 1970-ben jelent meg „Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen" címmel. A mü 346 szócikket, a jövevényszavak sokoldalú elemzését és a Rédei által tévesnek tartott származtatásokat tartalmazza. Csak azok tudják igazán megítélni, hogy milyen óriási feladatot végzett el Rédei, akik maguk is foglalkoznak etimológiai kutatásokkal, és tapasztalták, hogy rokon nyelvek esetében sokszor milyen nehéz kritériumokat találni az ősi szóegyezések és a későbbi jövevényszavak elkülönítésére. Mintaszerű az e tárgykörbe tartozó kisebb tanulmánya is: „Jurák-szamojéd jövevény szók a zűrjén nyelvben" (NyK 64: 71-95; németül: ALH 13: 275-310). A Nyelvtudományi Intézet Finnugor Osztályának első kollektív tervmunkája volt a Lakó György vezetésével készült „A magyar szókészlet finnugor elemei" (= MSzFE) című etimológiai szótár (I. 1967, II. 1971, III. 1978). A szótár szócikkeinek írása 1957-ben kezdődött meg, Rédei Károly 1959 májusától vett részt ebben a tevékenységben, 1961-től pedig a szerkesztésbe is bekapcsolódott. Lakó György főszerkesztő Rédei munkájáról így nyilatkozott: „Az egységesítést, valamint számos esetben a szócikkek szerkezetének a kialakítását is 1961-től Rédei Károly végezte. Munkája során sok szócikk problémáiba oly mértékben elmélyedt, hogy végeredményben nemcsak egységesített szócikk, hanem egészben vagy részben új etimológia került ki tolla alól..." (MSzFE I: 7). A kétségkívül magas tudományos színvonalat képviselő MSzFE csak a magyar taggal rendelkező uráli etimológiákat tartalmazza. így tehát teljesen logikus volt, hogy az MSzFE munkálatainak lezárulása után Rédei, immár osztályvezetőként elindította az uráli etimológiai szótár elnevezésű kollektív munkálatot. Rédei etimológusi tevékenységének csúcspontját ez, az általa szerkesztett uráli etimológiai szótár (Uralisches Etymologisches Wörterbuch, Budapest-Wiesbaden 1986-1988. - UEW) jelenti. Ez a nagyszabású, közel ezer oldalas, mintegy 1800 szócikket tartalmazó mü összegyűjti és kritikailag értékeli az összes uráli nyelv, eredetét tekintve közös szókészletét, pontosabban annak az