Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Vitafórum - Szépe Judit: Rövidzárlat és kisiklások a nyelvi realizáció szintjei között (Huszár Ágnes : A gondolattól a szóig : A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében) (Short circuit and derailments between the levels oflinguistic realisation) 312

elemzésénél mindig az derül ki, hogy ha nem is maguknak az érintett elemeknek, de a konceptuális kontextusuknak biztosan több mint egy közös jegyük van. Antonim viszonyban pedig azok a cél és realizált téves alakok állnak, „amelyek egy vagy több egymással összeegyeztethetetlen szemantikai jegyet tartalmaznak" (85). Felmerül azonban a kérdés, miért épp az antonímia elnevezés fejezi ki leghatékonyabban a nyelvbotlásban érintett alakok közti viszonyt? A szemantika három olyan viszonyt is ismer, amelyre jellemzők az összeegyeztethetetlen szemantikai jegyek: az antonímián kívül ilyen az inkompatibilitás és az ellentmondás. Ezek más és más „kizáró" viszonyt fejeznek ki. Két szó jelentése között akkor áll fenn inkompatibilitás, ha az őket tartalmazó kijelentések közül az egyikből következik a másik tagadása, s ez a viszony nem fordítható meg. Azaz a másik tagadásából nem következik az egyik állítása, pl. Ez macska. —> Ez nem kutya. Ez nem kutya, -h Ez macska. Az ellentmondás esetében két kifejezés jelentése egy fogalmi mezőn belül teljesen kizárja egymást, így az egyikből következik a másik tagadása, és a következtetés meg is fordítható, pl. János beteg. —> János nem egészséges. János nem egészséges. —> János beteg. Az antonímia is ellentétet fejez ki, de az ellentét nem kizáró. Bár az egyikből következik a másik tagadása, ám a két kifejezés nem fedi le teljesen az őket tartalmazó fogalmi mezőt, hanem közöttük létezik egy semleges zóna, ezért a másik kifejezés tagadásából már nem kizárólag az első állítása következhet. Például A kávém hideg —* A kávém nem meleg. A kávém nem meleg -hA kávém hideg, hiszen a kávém lehet langyos is, vagyis hőmérséklete elhelyezkedhet a fogalmi mezőnek a hideg és a meleg tartomány közötti részén is (Kiefer 2000). Ha viszont Huszár Ágnes tágabb szinonímia és antonímia kategóriáival dolgozunk, a kettő olykor akár elkülöníthetetlenné is válhat. Például a kutya és a macska közös, illetőleg összeegyeztethetetlen szemantikai jegyeik alapján lehetnek akár szinonimák, akár antonimák. De ugyanez igaz a meleg és a hideg kifejezésekre is, sőt ad abszurdum az egészséges vs. beteg, élő vs. halott párokra is. Mindegyikükre egyaránt igaz, hogy legalább egy közös és legalább egy egymást kizáró szemantikai jegyük van. „A lemmakereséssel egy időben töltődik fel a lemmához tartozó szintaktikai keret is" (85). „Nyelvbotláskorpuszok tanúsága alapján (is) [...] valószínű, hogy" a szerkezet tervezése „egy tagmondatnyi egységre terjed ki" (86). Ennek megfelelően a nyelvbotlások és kiváltó kontextusuk, illetőleg egy nyelvbotlás által érintett két elem általában azonos tagmondatban foglal helyet. Am ha közleményünket több tagmondatosra tervezzük, és köztük vannak egyeztetendő vagy megismétlendő összetevők is, akkor ezeknek „a folyamat végéig meg kell őrződniük a memóriánkban". Ezek a megőrződött elemek „indukálhatnak tagmondathatáron túlnyúló hatású nyelvbotlásokat" (86). A lemmakeresés szerkezeti tévesztéseinek közös művelete az, hogy két érintett szerkezetből egyaránt