Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Kisebb közlemények - Dékány Éva: A mi Jánossal exkluzív és inkluzív olvasata (On the exclusive and inclusive interpretations of mi Jánossal lit. 'we with John') 298
A társhatározó a magyarban -val/-vel és -stul/stül ragos is lehet, de mint a 2. pontban láttuk, az utóbbi esetben csak az exkluzív olvasatra van lehetőség. Miért nem fér össze az inkluzív olvasat a stul/stül raggal? A válasz a stul/stül szelekciós megkötésében rejlik, ez a ragunk ugyanis csak puszta főnevekhez járul. (25) (*A/egy) gyerekestül ment nyaralni. A puszta főnevek nem referálnak, a nem referenciális társhatározók pedig csak az exkluzív olvasatot engedélyezik (1. a 7-es példamondatot). Vagyis az inkluzív olvasat hiánya a stul/stül használata esetén levezethető az inkluzív olvasat és a referenciával nem rendelkező társhatározók összeférhetetlenségéből. Bármi is okozza az utóbbi jelenséget, az egyben megmagyarázza (7) rosszul formáltságát is. Ami a társhatározó körülírási lehetőségeit illeti, azt láttuk, hogy bár a Jánossal mellett a Jánossal együtt, a János társaságában és a János segítségével is használatos, csak a Jánossal együtt esetén marad meg a mondat kétértelműsége. Annak, hogy a csak két emberes olvasat nem járhat együtt a János társaságában és a János segítségével parafrázisokkal, egyszerű magyarázata van. A névmások olyan halmazokra utalnak, amelyeknek minden eleme [+élő] és legalább egy elemük [+ember] jegyű6 . Mivel az inkluzív olvasatban a társhatározó denotációja a névmás denotációjának valódi részhalmazát képezi, természetszerűleg a társhatározóra is vonatkozik a [+élő] megszorítás. A János társaságában és a János segítségével kifejezések denotációja nem felel meg ennek a követelménynek, s ezért csak az exkluzív olvasat leheséges. Ugyanez a probléma nem áll fent a Jánossal együtt esetében, hiszen ez körübelül ugyanazt jelenti, mint a Jánossal. Ha most visszatekintünk az 1. számú táblázatra, akkor láthatjuk, hogy négy tulajdonság maradt, melyek mentén különbözik a két olvasat. A névmás kérdőszómozgatása, vonatkozói mellékmondat közbeékelődése és nem-referáló társhatározó esetén csak a legalább háromemberes, a névmás és a társhatározó együttes fókuszálásakor pedig csak a kétemberes olvasat lehetséges. Ezeket a különbségeket a szintaxisból kell levezetni. Magyarázatukhoz mindössze egy hipotézis szükséges: az, hogy az inkluzív olvasatban a társhatározó a névmás appozitív módosítója. 6 Hogy a névmás által jelölt halmaz nem minden elemének kell rendelkezni a [+ ember] jeggyel, az jól látszik abból, hogy az alábbi mondatnak van inkluzív olvasata (utalhat csak rám és a kutyámra): (i) A kutyámmal elmentünk vadászni.
