Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Kisebb közlemények - Bíró Bernadett: A manysi cselekvésnevek szófaji kérdései (Word class issues ofnomina actionis in Mansi) 255

A (16)-(17) példák alapján azt mondhatjuk, hogy az intranzitív igés mondat alanya a cselekvésnéwel birtokos szerkezetet alkot. Ezt Sz. Kispál (1966) is megerősíti: ha az -n képzős deverbális névszó alanyként fordul elő, „csaknem mindig van alanyi bővítménye (személynévmási alany esetén ezt néha csak személyrag képviseli), mely - ha az igenevet nomen actionisnak vesszük -személyragos igenéwel kapcsolatban alanyi birtokos jelzőnek fogható föl" (Sz. Kispál 1966: 178) (1. még i. m.: 261, 263). Kissé problémásabb annak a megítélése, hogy mi történik a tranzitív igés mondat tárgyával a nominalizált szerkezetben. A (20) példában a cselekvésnéven megjelenő Px birtokviszonyra utal az eredeti tárgy ('őt') és a cselekvésnév ('üldözés') között: 'az ő üldözése' ~ 'az, hogy őt üldözik'. Ennek alapján tehát azt mondhatnánk, hogy az eredeti ige tárgya is birtokos szerkezetet alkot a cselekvésnévvel, mint az intranzitív igés mondat alanya. A (18) példa azonban már nem ilyen egyértelmű. Az ige eredeti tárgya a cselekvésnév előtt jelenik meg, jelöletlenül. Csakhogy mivel - mint azt korábban már említettem - az északi manysiban nincs akkuzatívuszi esetrag, a tárgy mindig jelöletlen. Kérdés tehát, hogyan értelmezzük ezt a szerkezetet: 'utat keresésiem)' vagy 'útnak a keresése'? Tárgyas vagy birtokos viszony? (Hasonlóan kétféleképpen értelmezhető a magyar könyvolvasás 'könyvet olvasás', illetve '(a) könyvnek az olvasása'.) Ha tárgyas viszonyként értékeljük, akkor a manysi a „Possessiv-Accusativ" típusba sorolható Koptjevskaja-Tamm osztályozásában, vagyis az intranzitív igés mondat alanya (S) és a tranzitív igés mondat alanya (A) is birtokosi pozícióba kerül a cselekvésnév mellett, a tranzitív igés mondat direkt tárgya (P) pedig megőrzi eredeti jelöltségét (azaz a jelöletlen akkuzatívuszi). Ha birtokos viszonyként, akkor pedig a nominális típuson belül a duplapossessiv altípusba sorolható, vagyis S, A és P is birtokosi pozícióba kerül. Úgy tűnik tehát, hogy a manysihoz hasonló nyelvek, melyekben nincs sem akkuzatívuszi, sem genitívuszi esetrag, nem helyezhetők el egyértelműen a Koptjevskaja-Tamm-féle skálán. 2.2.3.2. Határozói bővítmények A magyarban az igei alaptag által megkívánt bővítményt módosítóvá kell alakítanunk, ha az a cselekvésnév előtt jelenik meg a nominalizált szerkezetben. Ez történhet például a való melléknévi igenévvel (a Péterrel való beszélgetés), vagy az -i melléknévképzővel, ha a határozói vonzat határozószó vagy névutós főnév (a délutáni/ebéd utáni veszekedés). De megjelenhet a határozói bővítmény a cselekvésnév mögött is, változatlanul (a kiabálás a lépcsőházban [sokáig tartott]) (vö. É. Kiss - Kiefer - Siptár 1998: 77).