Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Tanulmányok - Surányi Balázs: Határozóosztályok és mondattartományok (Adverb classes and sentence domains) 163
az eltérő szórendeknek eltérő hierarchikus szerkezetek felelnek meg (1. (15)), a két permutáció más-más jelentéssel párosul. (14) a. Megint szándékosan elkésett, b. Szándékosan megint elkésett. (15) a. [Megint [szándékosan [elkésett]]], b. [Szándékosan [megint [elkésett]]]. A határozók egymáshoz képesti permutációjának kérdésére a fő határozóosztályok elemzésének bemutatása után, az 5. részben térek vissza. Térjünk rá ezek után a határozók ige előtti más fő összetevőkhöz viszonyított eloszlásának a feltérképezésére.9 Az elemzést az egyes határozóosztályok mondat-tani eloszlásáról szóló empirikus megfigyelésekkel, általánosításokkal kezdem. 3.2. Határozóosztályok Kiindulópontunk az a 2. részben már ismertetett általánosítás, mely szerint az ige előtti fő összetevők mozgatással kerülhetnek a preverbális mezőbe. Az ezen mozgatások által létrehozható alapszerkezeteket a fenti (l)-béli sémák foglalják össze. Az általuk felvázolt hierarchia ige előtti részében bizonyos adverbiumok megjelenhetnek a topik felett (16a). Egyes esetekben egy ilyen határozó topik szerepet tölt be1 , s mint ilyen, a topik diskurzusszerepnek megfelelően specifikus (ill. referenciális) értelmű, s a szintaktikai leírásban topik pozícióba helyezhető. A topik határozók bázisgenerálódhatnak magában a Topik pozícióban - mint (16a) esetén -, de némely topik határozó ebbe a helyzetbe szintaktikai topikalizáció által kerül (mint [16b]-ben, ahol a helyhatározó az ige vonzata; vö. (10a-b)). (16) a. Magyarországon a tokaji aszú világhírűnek számít, b. Magyarországon tízmillió ember lakik. 9 Megjegyzendő, hogy az adverbiumok magyar mondatbeli pozíciójának részletes generatív mondattani modellje a mai napig nincs kidolgozva; a jelen munka ebből az adósságból igyekszik törleszteni. É. Kiss (2002: 2. fejezet) két klasszikus macro-osztályt különböztet meg szintaktikailag, és szól róluk röviden: a mondathatározókét és a predikátumhatározókét. Itt nem reflektálok É. Kiss (megj. előtt a; megj. előtt b) munkáira, melyek alapjául olyan kutatások szolgáltak, amelyek a jelen dolgozat kutatási munkálataival egy időben zajlottak; a releváns szó-rendi és értelmezésbeli adatok kimerítő feldolgozása azonban ezeknek a munkáknak sem célja. 10 Ilyenek az angol nyelvű szakirodalomban frame, ill. scene-setting jelzőkkel leírt határozók, pl. a (16a) mondat élén álló hely- vagy időhatározó.
